Lapszemle, 1929. augusztus

1929-08-31 [1353]

A Szent István-napi cikkek még egyre jennek, A Dimineata /29/ a Ludovika akadémiai tiszt avatéaokat teszi szóvá a ugy látja, hogy ha neaa is lehet sok katonát ós tisztet látni Budapesten,, annál több a rendőr Ó3 ezek kiegészítik a vidóki katonai táborokban eldugott hadsereget, a fegyveres levente-önkénteseket, akik Budjipest utcain is felfegyverkez« ve járnak A magyar nép azonban kead már eszére térni és távoltartotta magát a Szent István-napi irredenta ünnepektől. Budapesti hírszolgálati ügynökségek és lapok a külföldet félrevezethették,de a szemtanukat nem* A Cuvantul /29/-ben Vladimír Jonescu összefoglalja Budapesten töltött tiz napjáról a benyomásokat: amit látott, messze felülmúlja eddigi elképzelését a magyar irredentáról. Nem egy politikai csoport, vagy a hatóságok akciója ea, hanem olyan kollektív lelkiállapot, amely minden mondott és irott szóból kiárad kisexisztenciáknál és nagy embereknél,, sőt a márvány szobrokból és emlékekből is. Integráns része a magyar életnek, Ő is megállapítja, hogy aránylag igen kevés magyarországi érdeklődő vett részt ezen az irredenta n^oiij de ebből hibás volna arra következtetni., hogy a magyar irredentizmus mesterséges akció- amelynek nincs visszhangja a magyar közéletben és hogy csak a grőfok és Bethlen emberei rendezik* A közönség távolmaradásának külön okai voltak, amelyre egyelőre nem tér ki , hangsúlyozza azonban, hegy tiz napig szüntelenül tartott ez az irredenta ünnep. A külföldi iu-:gy lapokat is nagy reklámmal ennek a propagandának szolgálatába állították és nem éz volt a fő- .hogy a hazaiak jöjjenek el, hanem a külföldiek, akiket meg akarnak nyerni,, És ez a megnyerés- sok tekintetben nem is marját hatás nélküle A továbbiakban a tudósító az utcák külső kópét irja Íe,aely mind as irredenta jegyét matatta, sőt még a baptisták is idegennyelVÜ röpiratokat osztogattak,amelyeknek cimkópa # véxző Magyarországot matatta a "Ken, nem. soha! * jelig óval* - A Dreptatea fáO/ szerint a magyar gyeriáek