Lapszemle, 1929. augusztus

1929-08-29 [1353]

Ma

gyarország. Utódállamok. Himlcr Ü4.H./13/ éleshangu hosszú cikkben támadja a washing- . toni magyar képviseletet, egyrészt a buffalói nemzetgyűléssel 6a Amosszal>szemben tanu3itott közömbössége miatt, másrészt azért, mert az Amerikai Magyar népszavával való kapcsolatait még most is - a lapnak a tisztességes amerikai magyarság köreiből való kiközösítése után is - fenntartja. Amerika egységes magyarsága és egységes s&jtója egyenesen inzultusnak veszi a magyar képviselet részéről^ amikor azonosítja magát azokkal az orosz-lengyel /Am,Népszava/ törekvésekkel, amelyek minden áron útját akarják állni az am. magyarság só gének. Lehetséges, hc magasabb magyar államszempontból kívánatos itt a széttagoltság, irja Hiroler, és akkor bele kell nyugodni a magyar képviselet politikájába. T)e ha netalán ez nem igy v/>lna, akkor nehéz megérteni, hogy miért éppen az amerikai magyarság kitaszítottjaival keresi a barátságot, A nagyarányú amerikai magyar szer veekedés hajnalán Himler szükségesnek tartja, hogy hivatalos formában megnyilatkozzék a mag^ar képviselet álláspontja. Más helyen /6/ a szerencsésen megszületett amerikai-magyar egység érdekében annak szükségét hangoztatja, hogy a mait korcsssülöt tei u*ia» a Kossuth-szobor ügyo, az Am«népszavának Göndör /ereucczel való el int é zet len sa j t óügy e 1 iqiid ál tas sanak, Dr, Chikán Béla amerikai útjával kapcsolatban Himler M,H, /27/ kiemeli, hogy 3r.Chikán egészen uj, eddig soha nen hall ott liangot hozott át as óhazából. 6 talán a legamerikaibb óhazái ember,irja Himler 6a ha a pittsbnrgi gyűlésen az egy ik amerikai magyar szónok Chikánnal kapcsolatban ,Vl ás 3;/1 emlegette, ez i«j természetes. Mert dr. Ch. olyan véglet, aaadlyen hasúiról még nem járt az amerikai magyarok között és amely a másik végletet a felülről beszélő, mindent lenézó* Áldásssyt juttat jz eszükbe, Amerika magyarsága, irja Himler,