Lapszemle, 1929. augusztus
1929-08-27 [1353]
T>r» Ivánka Milánnak a Tuka-oörben tett vallomásáról igen figyelemreméltó cikket ir a Bohémia /25-199/ : Miután a kormánysajtó ezt a vallomást ugy állitja oda, mint a Tokával való végső leszámolástj a Bohémia érdemesnek tartja ennek egyik tételét történelmi dokumentumként leszögezni, mert nagyon súlyos i adattal szolgál a csehszlovák állam megszületésének történet éhez« A vezető cseh politikusok ugyanis minden alkalommal ós nagy előszeretettel hivatkoznak arra, hogy a tótok kapva-kaptak az 1918*»iki alkalmon, hogy lerázzák a magyar igát és megkössék a cseh testvérekkel a sóvárgott frigyet 0 No, és most jön Ivánka, a derék* loyalis tót kormány ember és halomra Hönti ezen állításra épített feltevéseket. Tiz évfc- harsogják, hogy a cseh és szlovák nép közös akarataból jött létre a csehszlovák állam - és most jön Ivánka, Srobárnak, Hodzsának és Dérernek munkatársa - és kijelenti a biróság előtt^hogy "veszedelmes dolog lett volna akkoriban megadni a széleskörű autono* miát és életrehivni a llzlovenszká Krajinét /Tótorszagot/ ; ; m gr t T a_,. t ót parlam en t^ ame ly ebben aa es_etben JP osson^ volna, ö ssze feltétlenül_a 1.1a gyar országho z való c satlakozás me llett Rontott yo. l," na, * fízen tanúnak - aki Tuka bűnösségére ugyan nem autentikus, . de annál autentikasabb a csehszlovák viszony története illetőleg «* vallomása után azt kérdi a Bohémia, hogy hol is van tehát a tót népakaratnak az az -ellenállhatatlan izzó manifesztációja? íb hol ma«« ra<^ a többség; amellyel a csehszlovák államalakulatot történelmileg motiválni lehetne? Ha, a szu,let&*németek . amint est a csehek gyakran állítják <~ tényleg nem kivénták, ha a magyarok nem akarták, ha Ruszinszkó norsáról egy pár amerikai notabilitás véleménye döntött és ha mindennek tetejébe most Ivánka Milán azzal yón, hogy a pozsonyi nemzetgyűlés a Hagyarországhoz való csatlakozás mellett döntött
