Lapszemle, 1929. augusztus

1929-08-17 [1353]

1929. augusztus 17. egyáltalán nem is olyan Meglepő, mert hiszen Ha©vert az amerikai nép épp azért választotta, nert tudta, hogy a gyors cselekvés embere és hogy a legnagyobb mértékben bir az amerikaiak által annyira becsük *eff iciencyjfcek nevezett kvalitással. Hivatalnokainak megválasztásánál ez a kvalitás döntött. A bürokráciának kiküszöbölésével Stimson külügyminister példát statuál a többi ministeriumek azámára.^zek szintén az üzleti gyorsaságot és célszerűséget honosítják meg hivatalaikban. Az egyesült európai, államok eszméjének gyakorlati lehetőségeit mérlegeli Sisley Hu** lest ónnak egy érdekes cikke / Monitor '00/

3 amelyben rámutat, hogy az olyan hirtelen fellendült páneurópai mozgalom Amerika ellen irányul és igy voltaképen eltorzitása a Coudenhove-Kalergi kitűnő koncepeiójának. Amerikának résen kell tehát len~ nie, ha nem akarja, hogy az európai vámkorlátok lebontása egy antiaraerikai politika bázisává váljék. Európának háború utáni helyzetét aérlegelve, cikkiró arra a következtetésre jut, hogy az európai állasokat tulsok nyelvi, faji és érdekellentétek választják el egymástól, minthogy araerikai mintára egyesülni tudnának. Tígy vámunió mindenesei re előnyére válnék egész Európának, de nem Amerika-ellenes alapon. kellene létrejönnie. Hiszen Amerikának érdeke volna a?, európai prosperitás és ha SLZ európai élet standard közelebb jutna az amerikai atanr*archozo Amerika segítségére lehetne ós volna is Európának, ha a problémát helyes uton közelíti: meg, Európa gazdasági egységét cikkiró szerint ésszerűségnek és nem ellenségeskedésnek kell inspirálnia: kooperáció ás nem rivalltás legyen a jelszara. Semmi értelme, irja, hogy országok csak azért szüntessék meg gazdasági háborúskedá • iákat, négy azután kontinensek kezd jenek-egymás között egy ilyet * A jól felfogott európai prosperitás nem mehet ámerika rovására.