Lapszemle, 1929. augusztus
1929-08-14 [1353]
Meissner államtitkár kíséreté ben vett részt az ünnepélyen. AzJÍ£a§i£Í beszédet Severin g biroda l mi belü g yminiszter tartotta,aki a német törzsek egysége mellett tört lándzsát hangsúlyozván,hogy a Németország belsejében folyó harcnak nem szabad egyébnek lennie,mint a Legnemesebb versengésnek a legnagyobb teljesítményekért politikai,gazdasági 3s kulturális té ren.A küls ő bék e,amelyre a köztársaság az alkotmány előszavában 15rekszik,nem az az elpuhult*pacii'izmu s t a mely le m ond ar ról, szem b-en me gvéde lmezze . N em, a mi békeakaratunk abból a felismerésből születet};, hogy egy uj háború Európában ..azt a veszedelmet foglalja magában,hogy végleg eltemeti a világ kultúráját.- A Birodalom egyes országaiban, illetve városaiban tartott ünnepélyekről szóló tudósitásaibai a Berl. Tagebi ../li-377/ szóváteszi,hogy Ba jorország hiv atal osán nem ünnepelte meg az alkotmány jubileumát, - Stresemann birodalmi külügy miniszter nagy beszjdet tartott Hágában__az ottani'német követségeiketmányünnepén.Kijelentette,hogy a weimarl alkotmányt a szükség szülte. Ha visszaemlékezünk az elmúlt időkre,ugy a második pun háború után kötött béke mérsékelt volt a versaillesi diktátummal való Összehasonlításban.A hügai tárgyalások keretében ujabb nagy döntések előtt állunk a népeknek egymáshoz való jövőbeli viszonyáról.ftét nagy probléma küző itt egymás ellen: ugyanis a szuverenitás gondolata és a, nemzetközi közös együttműködés népeket összekapcsoló gondolata.Az utóbbi szükségességet képez épen a világgazdasági viszonyokban a háborús évek óta beállott rendetlenság után,. Azonban ne csalódjunk abban,hogy a nemzetek örömteljes együttműködése csak ugy lehetséges,ha egyik a másikát nemcsak szavakkal,hanem a valóságban ogyenjogúnak ismeri gl és azt a szabad szuverenitást adja meg neki,amely valamely nép :s valamely állam minden fejlődésének alapját képezi.Á pénzagyi teijesitmSnyek terén legalábr is addig a határig mentünk el,amelye- egy* népről
