Lapszemle, 1929. augusztus

1929-08-13 [1353]

el„hogy a dolgoknak e területen való ujjárendezése óta mindig Csehszlovákia v olt az,amely gátlólag útjába állott és gazdasági és politikai téren mindennemű nehézséget támasztott neki.Arra is emlékeznek Budapesten.hogy Csehszlovákia 1921-ben Magyarország ellen mozgósított /rogy ő volt az,amely a frankhamisitási ügyben a géppuskacsempéssés ügyében a Rothermere-akciőban,a királykérdésben,stb.. a legélesebb hangokat ütötte meg Magyarország ellen és a legélesebb eszközöket hozta ellene javaslattá .Hidasnémeti esete éles fényt vetett a kát állam viszonyára,a Toka per e feszültság mélyebb háttereit .mutatja.Bármiképen végződjék ez as autonomista per,aligha fog hozzájárulni a szlovákok és csehek„valamint a Magyarország és Csehszlovákia közötti vizsony megjavításához.Budapesten a szomszéd nehézségeit nem épen megelégedés nélkül látják. A Neue Zürch.Ztg./9-1531/ bécsi wg- levelezője jelenti,hogy a pozsonyi autonomista perben még Juriga szlovák képviselőnek a vallomása sem volt képes megváltoztatni az eddigi képet,hogy Tuka ellen ugyan mindennemű gyanús mozzanatok nyilváníttatnak,azonban helytálló bizonyítéké:-: nem hozatnak f el. A Kreuz Ztg, /11-265/ Benesnek a cseh kisebbségi politikájában való szerepléséről közli prágai munkatársának kritikáját, amely egyébként elhibázottnak mondja a szudétanémetság politikáját, A szerb-bolgár viszonyról a Deutsche Tagesztg../lC-3'7C/ és a Bayr Kur./9~221/ közölnek szófiai tudósítást. A Deutsche Tagesztg./ll-3S8/ *Ianiu és a kisebbségek" cimen hosszabb nagyszebeni tudósítást közöl,amelyben a magyaroknak a közigazgatási reform ellen való parlamenti tiltakozó kivonulásával is foglalko zik és-ki jelenti, hogy szívesebbon látta -volna,ha a németek is erélyesebb hangot ütöttek volna meg Maniuékkal szemben..