Lapszemle, 1929. augusztus

1929-08-01 [1353]

A francia kormányválsággal kapcsolatban a Corriere d'Itália /3Q/ vezércikkében Poincaré napjának alkonyát üdvözli.Nem vonja kétségbe,hogy elismerést érdemel az a fáradhatatlan aktivitás,amelyet poincaré három év óta szakadatlanul kifejt.de lehetetlen észre nem venni, hogy azok az uj állapotok,amelyek Franciaországban is előadódtak,a világpolitika fejleményei logikussá tették Poincaré visszavonulását. Majd azt kérdezi,vájjon hosszú,vagy rövid Lesz-e a francia kormanykrizis? Remélhető és a jelek is arra vallanak,hogy rövid ideig tart,mert küszöbön áll a hágai konferencia és Franciaországnak eminens érdeke,hogy ott a kormány teljes tekintélyével álljon a francia érdekek védelme mellé.A cikkíró végül szimpatikusán nyilatkozik Brisnd miniszterelnökségének kilátásairól abban a meggyőződésben,hogy egy Briand-kabinetnek nem lehet más programraja,mint a béke kiépítése ugy belföldön,mint külpolitikájában. A Popolo á Itália /30/ idevonatkozó cikkében azt a véleményét fejezi ki,hogy Briand miniszterelnökségével is változatlanul folytatódni fog a Poincaré-politika. a Resto del Carlino /30/ cikke szerint a francia kabinetkrizis nem bir különösebb jelentőséggel Itália számára sem az általános európai helyzet szempontjáből,mert a Poincaré-kabinet külpolitikája egy jó idő óta csak ama kérdések körül forgott,amelyeknek tengelyét a Rajnamenti megszállottt területek kiürítése,vagy a megszállás kitolása képezte.A Tevére azt a véleményt juttatja kifejezésre,hogy Poincaré távozása után sem lehet uj dolgot várni Paris politikájától és,-ami Itáliát illeti,senki sem ringatja magát abban az illúzióban,hogy majd Briand simább útra fogja terelni az olasz-francia viszonyt> ^ . ORSZÁGftS IFVÍITAB n i