Lapszemle, 1929. augusztus

1929-08-12 [1353]

miképen: sem tudja magát tar tani,hu hamarosan, nem történik meg a Ké­metországhoz való csatlakozás), T?Z az oka annak, hogy tfaber amerikai fizlet barátai közül sokan tartózkodóak Ausztriával szemben, mert fizetőképességét joggal vonják kétségbe. Streeruwitz szövetségi kancellár a bajorországi útjáról minden lap közöl hirt. Igy a 9.-iki lapok jelentik, hogy a szövetsé­gi kancellár Nürnbergben tartózkodott, ahol a Reichspost /10/ és a Presse /10/ szerint a *unai hajózás jelentőmégéről nyilatkozatt és kijelentette, hogy különös érdeklődéssel viseltetik a dunai kérdés iránt, mert annak rendkívüli jelentősége az európai kelet felépü­lése időpontjában ezidőszerint nem is mérhető fel. Steeruwitz azt hiszi, hogy egy évtized múlva az asaá^rhajók a Rajnából,közvetlenül a Dunába lesznek szállíthatók, ^bből az okból Ausztria felelős szer­veinek kötelessége arron gondoskodni, hogy addig az időpontig a Puna osztrák területen is teljesitőképes hajózási uttá építtessék ki. A Presse /ll/ eszerint Steeruwitz Nürnbergben a He imwehrekről is n; i­latkozott és rámutatott arra, hogy kormánya a legális végrehajtó­hatalomra támaszkodik és egyébként bizonyos pártformációk létezését teljes nyugalommal itéli meg. Különösen az OBZtrók illegális forrná* ciók 1 >rtfelitikai jelentőségéről keletkezett vélemények részben a teljesen hiányzó tájékozottságból, részben abból a rosszakaratú szán­dékból* ekedmek, hogy Ausztriát nyugtalanítsák. Az Ansohluss tekin­tetében hozzá intézett kérdésre azt válaszolta, hogy ez a kérdés az ő állító pontja szerint nem tisztán osztrák, hanem középeurópai kér­dés, amely a háború utáni idő összes kis államokat épp ugy érinti, mint Ausztriát. Az utódállamok önhatalmát ős prohibicióját le kell épiteni. bizonyos, hogy az évek során kooperatív államok középeurópai blokkjónak kell megalakulnia, mindegy, hogy akár a "víámegységig ha^-

Next

/
Thumbnails
Contents