Lapszemle, 1929. augusztus

1929-08-09 [1353]

szem előtt azokat a kívánalmakat,amelyeket az olasz piac támasztott a burgonyával szemben és ezért sürgeti,hogy meg kell valósitani minél előbb a magyar burgonya márkázását-* A lupényi vérengzés ügyében a Magyarság ma összefoglaló részletes tudósításban ismerteti a zavargások előzményeit s rámutat, hogy Bratianuék szigurancaagynöke,Ríunteanu,munkásvezérnek öltözködve szervezte meg a zavargásokat.Munteanu liberális utasitásra dolgozott,de sikerült megtévesztenie a nemzeti parasztpárt és a hatóságok helyi vezetőit is.A liberális érdekeltséginek nagy szüksége volt békebontókra, mert egy tűrhetetlen kiuzsorázó kollektiv szerződés fogadtatott el még Bratianuék idejében a munkásokkal.A munkás szervezetek Mamuék uralomrajutásakor megfellebbezték azt a döntőbírósági Ítéletet,amellyel a dévai törvényszék a kollektiv szerződést jóváhagyta.Az elintézés sokáig késett,erre Munteanu a maga sárga szervezetével vállalkozott arra,hogy kijárja a minisztériumnál a liberális érdekeltségeknek kellemetlen kollektív szerződés megsemmisítését,küldöttséget űzetett Maniuhoz és Raducanu munkaügyi miniszterhez,aki megígérte, hogy megvizsgáltatja a helyszínin a panaszokat«2z még április végén történt,mire a bányatársaságok Munteanu indítványára minden munkásnak levonta egy napi bérét a -Bukarestbe küldött köldöttség költségeinek fedezésére. Sz a bérlevonás volt a Magyarság tudósítója szerint főoka és kirobbantója B sztrájkmozgalómnak. A mai összes lapok jelentése szerint a lupényi vérengzés ügyében Bratianuék össze akarják hivatni a román parlamentet. Herriot volt francia miniszterelnök a Nemzeti üjság belgrádi jelentése szerint athéni útját megszakítva Belgrádba érkezett és ott kát napot tölt. A cseh,román és jugoszláv diákok értesítették a budapesti nemzetközi diákkongresszus vezetőségét,hogy nem vessntk rószt a diákok