Lapszemle, 1929. július

1929-07-03 [1352]

ős Bri-mdt a magyar bókeszeretétről győzze meg és arról,hogy Magyarország a trianoni reviziót békés uton akarja elérni. Jólértesült körökből nyert hirek szerint Poincaré azt a tanácsot adta, hogy Magyarország elsősorban szomszédaival beleüljön ki, a kisantant államaival óllitsa helyre a normális viszonyokat s csak ezután lehet a francia-magyar barátságról szó. Ha Magyarország Franciaországgal barátságban akar élni, ugy a status quot minden fentartás nélkül el kell fogadnia. Minden laikus tudja, hogy a magyar kormány erre nem vállalkozik, mert hiszen ereje a belföldön a revizló Ígérgetésében rejlik, A politikailag teljesen éretlen és minden jogától megfosztott magyar nép arainak szavában vakon bízik ős meg van győződve arról, hogy a sokszor emlegetett "feltámadás* előbb-utóbb mégi3 csak be fog következni. 1 Az utóbbi időkben ía magyar politikai láthatáron uj emberek tűntek 4 felj akik demokrata eszmékért küzdenek,de nem érvényesülhetnek,, mert a magyar kormány mindent elkövet,hogy akciójukat elfojtsa, így például eltiltotta a szabadságpártnak Szegedre összehívott gyűlését s ezeknek a demokratáknak működéae abban merül ki,hogy szelid kritikákat .mondanak a kormányra* Magyarország külpolitikája népének életérdekei ellen irányul ős csak a feudális oligarchiát veszi védelmébe. Politikai körökben az a meggyőződés, hogy a magyar kormány a legközelebbi jövőben a külpolitikára fog ráfeküdni. Bethlennek az a -4 célja^ hogy az olasz barátság segitaégével a magyar ügynek minél több uj barátot szerezzen és ügynökei az amerikai magyaroknál azt hangoztatják, hogy a magyar hfetárokat nem annyira a magyarok érdekében,mint inkább a cilizóáió érdekében kell kijavitani, mert Magyarország mint kultúrnép a Nyugatot és a civilizációt egyedül van hivatva a vad Kelettől és bizantinizmustól megvédeni, ^szerint a kisantantnak - amelynek államaira ez a jelző vonatkozik - a magyar Irredentizmus sok dolgot fog I adni. oaSiiijGOSiJBV^

1

^