Lapszemle, 1929. július

1929-07-31 [1352]

per tendenciózus Ítélete után látják jóna c feleleveníteni.Az ülitz-per ítélete megmutatta mire képesek a lengyel bírók,amikor az állam egy neki megfelelő íteletet láván.^zen a példán okulva joggal aggódva tekinthetnek nőmet körökben a Deutschtumbund ellen újból megindítandó birós igi eljárás kilátásai elé.eggyel több példa ez annak bizonyítására,mennyire megroszszabbodott a németek helyzete Lengyelországban és mennyire hatástalanok a^ok a madridi megállapodások,amelyek Stresemann és Zaleski között létrejöttek és amelyeket akkor a német sajtó egy része mint örvendetes sikert akart elkönyvelni.Ismét csak az látszik,hogy a lengyelek nem olyan ellenfelek akiikei tárgyalni lehet,akik szavuknak és ígéreteiknek urai maradnak.Kzt végre mír a víilhelmstrasseban is meg kellene órtemök.A TíAZ /30346-347/ is sajnálattal konstatálja,hogy Lengyelországban kezd napirenddé válni a németüldözés olyan állitólagos bűnök örve alatt,aminőket csak túlzó sovinizmustól clkábitott agyvelők eszelhetnek ki.Egyenesen gyermekes és psychopathologikus az a vádaskodás,hogy azok a listák,amelyeken hadi emlékéremmel biró németeket jegyzékbe foglaltak,elegendő alapot adhatnának egy lengyel államellenes komplott bűnvádi eljárásához. "Veszedelem Bélkeleten" - ezt a cimet adja a Berliner fageblatt /30-354/ balkáni levelezője ,aki szófiai keltezéssel irja,hogy a bolgárdélszerbiai határ mentén tett utja alkalmával szerzett tapasztalatai teljes mértékben igazolják egy régebbi idevonatkozó cikknek ama állításait, hogy' a szerb hatóságok tömegesen végzik ki a kezükbe kerülő bolgár alattvalókat. Ennek az objektív megállapításnak köszönheti,hogy a szerb hatósg őt kiutasította,de ismét erek azt hangsúlyozza,hogy ez a politika,amit Belgrád e határ mentén folytat,nyílt háborús veszedelem Európa számára, amely valósa, gal kihívja maga ellen a Népszövetségi Tanács közbelépését. Á Briand-féle Páneurópa ideával foglalkozik ismét a DA3/3C346-347/rámutatva a gondolat keresztülvihető igének számtalan nehézségére