Lapszemle, 1929. július
1929-07-23 [1352]
hatná A kontroverzJ-ának egy nagyon biztató momentumát látja nak a D Tel•abban hogy a kormány a bányatulajdonosokkal valé tárgya az uiúJÖLÜlaK. lásal barátságos mederben folynak és valószínű,hogy/nem lesznek Intranzigensek ha a kormány kellő megértést mutat a szénipar gazdasági szempontjai Iránt, Külpolitika, A négy hatalmi csoportnak /Egyesült Államok. Angii* Franciaország és Japán/ az oro3Z-klnai konfliktusban történt diplomáciai intervenciója kapcsán amely a Keiiog-paktum aláírása al vállalt kötelezettségeikre figyelmeztette.az orosz és kinai kormányokat a Times arra mutat rá^hogy erre annál inkább szükség volt-mert Kina válasz Jegy zeke lényegesen elmér gssitette a helybe tet A hatalmak a helyzetet nem \e szik ugyan tul tragikusan,mert' a diplomáciai -viszony megszakítása Kina és Oroszország között még nem jelent háborút. A Szovjet Unió pénzügyei nincsenek kaianö.oal-költsegekre berendezve, Kina katonai felkészültsége pt&í elvtelen még Mancsuria védelmére is,hát még egy Szibériai offen zivára A kinai tábornokok és politikusok között duló rivalltást is csak kiélezné egy Idegenellenes campagne. Ott van azután Japán fegyveres Intervenciójának lehetősége mint súlyos faktora a távol keleti béke fenntartásának. Az interveniáló hatalmak., Írja a Times f jogosan figyelmeztethetik az egymással szemben • álló feleket-melyeknek állandó panaszuk,hogy a nyugati, hatalmak nem tekintik őket egyenrangú hatalmaknak,arra,hogy a civilizált nemezeteknek egyik fökelléke s hogy aláirott szerződéseket betarts nak . A Kellog paktum aláírása Kinát azonban nem tartotta vissza egy olyan cselekedettől,mely defenzívnek éppen nem mondható^*" * gzovjet kormányt az olyan lépésektől.melyek a háború bevezetőt".:v.. '"" ' • Gát
