Lapszemle, 1929. július

1929-07-02 [1352]

ség egészítené ki s ez képezné a magyar külpolitikának tengelyét-^ Ezek a külpolitikai kombinációk az európai közvéleményben bizony óé zavart idéztek elő, mert eddig az volt a hit, hogy Olaszország a középtengeri és balkáni pozíciójáért Franciaországgal elkeseredett harcot folytat. Most ugy lát szik,hogy Zaleszkinak és Bethlennek sikerült Paris és Róma között az ellentéteket elsimítani.. Oly gondolat is aserült fel, hogy Bethlen-, miután Olaszország segítségével Magyarország izolált helyzetét meg szüretette, Olaszországot nem tartja elég erősnek ahhoz- hogy segítségével a Trianon revízióját elérhesse s ezért más oldalon keres támaszt, ügylátszik

t Európa uj orientáció előtt áll, amely Németország ellen irányulna. Ezek a kombinációk arra mutatnak, hogy Bethlen akcióját tuláágosan komolyan veuzi, A Politika cikke ezután gróf Hunyadinak az Europaeischer A Eevue-ben megjelent külpolitikai tanulmányával foglalkozik, amely ki karja mutatni

é hogy Magyarország restaurációja történelmi szükség;, s ettől függ Európa békéje, Magyarországon háromféle külpolitikai orientáció vehető észre. Az első, amelyet Bethlen képvisel az olasz szövetséghez való ragaszkodás, mert az olaszok itt a szlávok térfoglalása ellen küzdenek» A második a Prledrich István-féle orientáció Németország felé* de Friedrich ezzel a törekvésével magára maradt s ezt Németországban is tudják. Der Tag berlini lap azzal vádolja Streeemannt

a hogy politikájával a magyarokat elidegenítette^ k harmadik irányt Apponyi gróf és Eckhardt Tibor propagálja s eszerint Magyarországnak Paris felé kell átfordulnia és Berlin ellen. Ezek az eltérések arra vallanak, hogy Magyarország külpolitikájában bizonyos forrongás van s hogy a kizárólagos olasz barátság senkit sem elégit ki-, A magyarok mindenfelé uj összeköttetéseket keresnek és a reális lehetőségek előzetes megbirálása nélkül a legkülönösebb r%