Lapszemle, 1929. július
1929-07-18 [1352]
A Politika mindenekelőtt 62e sen elitéli a bolgár hivatalos körüknek azt a törekvését^ hogy a jugoszláv követ szavait elferdítse a ilymódon a jugoszláv kormányt a 10-10 km-es semleges zóna kérdőaóben kÓ3Z dolog elő állítsa azzal az indokolással hogy a jugoszláv követtel ebben a kérdésben már megegyezés jött létre. Pedig a semleges zónát illetőleg az 1926 évi bolrár népszövetségi köloaön re vonatkozó megállapodás határozottan kimondja liogy a bulgár határtól szómit ott 50 km-en belül nem dsabad emigránsokat letelepíteni, miután ezek békétlen elemek ünnek a határozatnák a bolgár fcö»^ vónykönyvbe történt beiktatásával Bulgária sokkal nagyobb határzónát fogadott el, mint amilyet Jugoszlávia most követel. Bulgáriának ugylátazik az az érdeke, hogy a jugoszláviai határ állandó nyugtalanság helyszíne legyen. A Politika cikke még kifogásolja hogy lyapcsev ugyanakkor amikor a juroszláv követtel nyilt kérdéseiéről tárgyal., t.ie rénylőkot küld Jugoszláviába, hogy a két állam közötti viszony rendező sót lehetetlenné tegye. Ez a kátszinüség leginkább jellemzi Lyapcsev politikáját . A Bécsm.Napló /L8/ susaki jelentés alapján közli, hogy az olasz-jugoszláv vegyes bizottság, amely az olasz Megszállás alatt a jugoszláv állampolgárokat ért hadikárok megállapításán dolgozik, mőhány napra megszakította működését. J)r. Krrapotics, a jugoszláv delegáció vezetője, visszatért Belgrádba- ahol referálj a bizottság aunkájáról és uj utasításokat kér, i)r. Ermpotios a bizottság tmnkájának eddigi eredményével meg van elégedve,de szerinte még jobb erediuónyek volnának elérhetők, ha Jugoszlávia S* Olaazozazág között a viszony kedvezőbb volna. A Balkankorrespondenz /16/ Belgrádból értesül, liogy a Jugoszlávia és Lengyelország között a kereql-«rt«T m4 * r ' a K ^ r «skeaelmi egyezményre vonatkozó AOI'Tinevei imniiiiiíi. _
