Lapszemle, 1929. július

1929-07-02 [1352]

igaza van a román szoc.>dera

0 Raduceanunak, amikor a kisantant demars kapcsán a bukaresti képviselőházban megállap itotta, hogy tisztára a reakcionárius Brat ianu-politika bíine, hogy Budapest román megszállása idejéu eltávolítva a demokrata Peidl-kormányt, a véres Horthysta rezsimet ültette a helyébe, A Lupta kifejezi szent meggyőződését afelett, hogy ezt az álláspontot a magyarországi szociáldemokraták is osztják; Bem apó búcsúztatásáról távirati jelentést hoz a Curentul 30-&19

8 Dimine&ta 30-8094 és üniversul 30-14?, utóbbi azzal a cimmel látva el a táviratot, hogy;"Ujabb tüntetés Románia ellen Budapesten",, Bulgáriai magyar propagandáról ir a Viitorul 29-6411- A ma«n mm mmmm ««« jaw mm mm m mm ** m-e» *• ** m m mm m m gyarok - úgymond - figyelemreméltó propagandát fejtenek ki a bulgárok körében olyan irányban , hogy a magyarokhoz hasonlóan a bulgárok is turáni faj* Különösen bizonyos í'ehér nevü tanár működik ilyen célzattal már hosszabb idő óta Szófiában, aki erről már több könyvet is irt., A reviziós mozgalomra vonatkozólag csak annyi, hogy a Dimi• * m<z»mm mm mm » m m u» m mm m-m m «o v-mm • «*R *t*mm «M mmm>neata 30-8094 feltűnő szedéstel és "az uj angol kormány a békeszerződések revíziója ellen" cimmel a Daily ^éráidnak egy cikkét ismerteti a var««Illési szerződés aláírásának tizedik évfordulója alkalmából., Az optáns-ügyben a Cuvantul 30-1504 ujabb magyar tervről ad hírt, A lap szerint Bethlen miniszterelnök hosszasan tárgyalt az ügyben Szterényi vei,

} a magyar delegáció vezetőjével s bár a tárgyalásról hivatalosan semmi nem szivárgott ki, érdekelt felek tudni vélik

4 hogy a tanácskozás alapján a magyar kormány interveniálni szándékozik a román kormánynál,, hogy e* járuljon hozzá ahhoz,, hogy kéressék fel a népszövetség titkársága, feösvetitsen a kérdésben és csupán e közvetítés kudarca esetére kerüljön a vitás ügy megint a népszövetség plénuma elé-. Magyar körökben a lap ezerint ugy vélekednek, hogy igenis lehetséges a végleges megegyezés , mégpedig olyformán s hogy a románok az általuk felajánlott 100 millió aranykorona kártérítést fizessék meg egyrészt csakugyan természetbeni anyagokkal, de másik részében pénzzel, illetve