Lapszemle, 1929. július

1929-07-17 [1352]

vasúti forgalmat, A Bohémia /16-164/ azt irja,hogy Prágában nem nagyon sietnek segítségül hívni a nemzetközi döntőbíróságot, nnrt ugy vélik,hogy ez az eset nem alkalmas arra^hogy egy nagy intézményt mozgásba hozzon.Más oldalról a lap ugy értesül,hogy Najman vasutügyi miniszter Önhatalmúlag járt el a hidasnémetii kérdésben, lépéséről nem ártesitette előre Benest,és hogy politikai körökben elitélik Kajmán elhamarkodott lépését. A Bohémia idézi a Stransky párti Národni Fracet,amely vezércikk ben foglalkozik a hidasnémetii esettel megjegyezve,hogy a kisantant oly er^s,hogy Magyarországot,mely legalább négy-ötször kisebb nála,nagyon könnyen .Is gyorsan megbüntethetné;,ezt a magyarok tudják legjobban. Ezért ők mégis ugy csinálnak,minta kis fiuk,kik az erősebb pajtást azért provokálják, hogy rája uszithassák az eresebb fivért,aki a közeibon van.A magyarok ki akarják hivni a mi ellenségeskedésünket és minden áron rajtaütésre akarják bírni a kisantantot.Ép ezért csak viz lenne a malmukra, ha mi belemennénk valami támadásba.Magyarország arra számit,hogy egy súlyos konfliktus esetén,vagyis egy fegyveres közbelépésünk esetén, nagy szövetségesei megnyerésével,különösen Olaszországgal, ezt az alkalmat arra használhatná fel.hogy fellépjen a Balkánon,hogy akkor Franciaország ,ha az már a dolgok jő folyamatban vannak/1919-ben a trianoni szerződéssel elkövetett "hibáját

11 ismét jóvátegye. A P.M.H. /16-158/ hosszú szemelvényeket hoz a cseh lapokból kapcsolatban a hidasnémetii esettel.Udrzal lapja,a Vecer, párhuzamba állítja a hidasnémetii esetet a szovjet-kinai ultimátummal,amidőn megállapítja azt,hogy a szovjetkormíny a vasúti egyezmény megsértése miatt küldött Kínának ultimátumot éa hadüzenettel fenyegetőzik. A Hiradó A6-189/ azt irja,hogy a Hidasnémetiből visszarendelt csehszlovák vasutasok memorandummal fordultak a nagy cseh lapok szerkesztőségeihez tarthatatlan helyzetüket vázolva.A memorandumból kitünik,hogy