Lapszemle, 1929. július

1929-07-17 [1352]

Ami a törvényjavaslatnak emiitett közigazgatási bizottsági tárgyalását illeti, a Déli Hirlap' 17-159 kiemeli

3 hogy a kisebbségi képviselők, elsősorban a magyarok; valamint a németek közül a szászok sorra a legsúlyosabb kifogásokat hozták fel a javiűslat elien^ Ebnek során rendkívül nagy hatást váltott ki hogy a kormányzó nemzeti paraszt párt besszarábiai tagjai szinte egyhangúlag csatlakoztak a kisebbségi állásponthoz, sőt Andre képviselő

5) akit a törvényjavaslat előadójának tett meg a kormány

8 miután Stere nem volt hajlandó ezt a tisztet elvállalni, maga is kijelentette, hogy a kisebbségek követeléseit sok tekintetben jogosultaknak tartja a a kormánynak kötelessége meg valósi tani azokat az elveket amelyeket akkor hirdetett^, amikor még ellenzéken volt a nemzeti paraszt párt.. A kisebbségi követelésekkel szemben magi Vajda belügyminiszter szólalt fel a közigazgatási bizottságban de ő is csak az el- 4 mult magyar uralmat hánytorgatta fel

s a javaslat védelmére azonban alapjában véve semmit sem tudott felhozni; A Keleti Újság 17-159 szerint mlg a szász képviselők a bizottsági ülésen a leghatározottabban 1- szögezték;, hogy a régi magyar közigazgatás önkormányzati sndszere sokkal demokratikusabb volt mint amilyen kreációkat most ez a román törvényjavaslat életrekeltani akar

3 addig Vajda belügyminiszter, illetve a Maniu-kormány támaszt kapott a törvényjavaslat mellett a szocialisták részéről... A szociáldemokrata párt részéről u»i„ kijelentették hogy "a történelem nem számit" s ezt a kijelentést ezúttal nagy ovációban részesítette * ugyanaz a román nemzeti paraszt párt amely máskor amikor nem a romániai kisebbségek jogainak védelméről van szó, mindig történelmi jogokat emleget A közigazgatási reformról a Keleti Újság 17-159 külön közli Bethlen György gráfnak* a magyar párt elnökének nyilatkozatát: "A törvényjavaslatban semmi nyomát nem látni a gyulafehérvári határozatokbal kifejezett elvek érvényesítésének, hanem ellenkezőleg » éppen azt 0 cél- ) t tívfil TÁR