Lapszemle, 1929. július

1929-07-16 [1352]

amely egymással szembenálló és konkurrálő csoportokra akarja osztani a világot.A munkáskormány külpolitikája az internacionalizmus alapján áll, amelynek határa nem Surőpa,s6t nem is az angol világbirodalom.Egy ilyen gazdasági és politikai egység alapitáss a D,H. szerint nemhogy megsziintetné a súrlódásokat,de sokszorosítaná azokat és olyan gazdasági ellenségeskedésre vezetne, amely felérne a háborúval ..Ezt a problémát nem egy nemzet,vagy egy nemzeti csoport,hanem az egész világ érdekínek szempontjából kell megítélni. A M.Guardian /12-18/ Briand tervét csak akkor . tudná megérteni, ha az a szabad kereskedelmet oélozza sz európai államok között ..Ellenben ha Briand azokra az eszmékre alapftja akcióját,melyekkel a páneurópai irodalom árasztja el a világot,nem lehetne át komolyan venni,Ha a francia kormány autoritásától támogatva az általános szabadkereskedelmit akrrjs megvalósítani,akkor az emberiség hálával fgg neki tartozni,Ami a dclcg politikai részét illeti,az M.G. azt kérdi,fog-e Bnsnd a francia kormány támogatásával odahatni,hogy megszűnjék a hábora. győzteseinek katonai túlsúlya a legyőzöttek felett? Ez Lesz a terv politikai próbakövt

f

amely magába foglalja a szárazföldi leszerelést,melyre,noha sokkal sürgősebb volna a tengeri leszerelésnél,eddig még sem történt egyetlen egy komoly kísérlet sem.Az M.G. szkeptikusan,de a megtérésre mindig készen várja Briand javaslatait. E

f

]y másik/IS/ vezércikkében ugyané lap azt fejtegeti,hogy az Egyesült Európai államok eszméje csak akkor valósulhatna neg,ha AngLSa, Franciaország és Rémet ország egyesülnének. Ennek azonban útját álLja a francia-német antagcnizmus.fóinthogy a kát hatalom magától ezt soha sem fogja tudni legyőzni,Angliának kellene ebben segédkezni,mégpedig ugy,.hogy mindkét nemzettel egyformán balátkozik.Ez magéban is elég volna arra, hogy az antsgonizmus megszűnjék,mert Anglia barátságának birtokában az egyik nem log félni a másiktól,ez a másik pedig nem fog merni támadni. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR L\o,