Lapszemle, 1929. július

1929-07-15 [1352]

válasz jegyzék előtt Íródott és amely rámutat, hogy ha Magyarország válaszában teljesíti a szlovák követeléseket,akkor minden civilizált nemzetnél természetes módon likvidálja az esetet,ha azonban a válasz elutasító lesz,ugy a csehszlovák kormánynak mis uton kell elérni azt,hogy Magyarország teljesítse a szerződéseket. Ugyancsak a P.M.H. /14-157/ idézi a c^eh néppárti Cechet, Kordács prágai érsek lapját,mely többek közt vezércikkben irja,hogy kémkednek minden államban és a kémek különösen a határmenti viszonyokat vizsgálják felül és így nem is volna csodálatos,ha egy csehszlovák ember Magyarországgal szemben kémkedést követett volna el.Más volt Falout esete,ki közönséges áruló és gazember volt,azonban Pecha esetében egyelőre csak a magyar hatóságok állítása áll Csehszlovákia rendelkezésére, i magyarokkal nehéz jószomszédi viszonyban élni,kik a békeszerető Euró • pát provokálják ős nyugtalanítják.Az ezeréves határok nem egyebek,mint frázisok.Ezeréves határok Európában alig vannak és a volt Magyarország határainak még csak egy kilométere sem ezeréves. A Hiradő /L4-1ÓY/ szintén kommentár nélkül hozza Walko külügyminiszter válaszjegyzékét,majd idézi az ide még nem érkezett Prager Presse io.-1 keltezéssel megjelenő cikkét,mely többek közt a következőket irja: "'Magától értetődik,hogy ez a válasz nem lehet kielégítőddé a csehszlovák álláspont utána is oly világos,mint Csehszlovákia első közbelépésekor volt,A magyar kormánynak semmi körülmények közt sem volt oka a vasúti egyezmény megszegésére,annál kevésbbé,mert ezúttal második oly eset forgott fenn,amelyben a magyar kormány megszegte az egyezmény kötelező megállapodásait.Magától értetődő,hogy a csehszlovák kormány nem állhat el követeléseitől és hogy ez álláspontja a mai magyar jegyzékre adandó válaszban is kifejezásre fog jutni.A Béggel /M-159/ hoszszasabban foglalkozik a hidasnémetii esettel és rámutat,hogy az ügy ér-