Lapszemle, 1929. július

1929-07-01 [1352]

seit.Szól ezután még arról,hogy aWóagyar kormány válasza /akkor még csak kivonatban ismert/ enyhített a feszültségen. £ Lavoro Pascista /28/ "Maniu rideg intranzigenciája" cimen azt irja,hogy a"Temps" abban a reményben ringatózik,hogy a magyarok és a románok meg fognak egyezni egymással.De ugylátszik,hogy a francia újság reményei meg fognak hiúsulni,mert dacára i/ironescu ügyes kijelentéseinek és Walko válaszának,Maniu nyilatkozatai hangsúlyozzák "Romániának Magyarország elleni intranzigenciáját.Miután még megemliti, hogy Massaryk két évvel ezelőtt célzást tett esetleges határkiigazitási lehetőségre,azzal végzi,hogy : "a drága francia politika a Duna vidékén ugylátszik nem fog nagy sikereket elérni. "Románia lezártnak tekinti a Budapesttel való diplomáciai incidenst" címen a Stampa/c7/ váeni keltezésű tudósítást közöl,melyben be számol arról,hogy Mironescn a magyar válaszjegyzéket a román kamarában felolvasta.Szól továbbá az ügynek 2 magyar Felső Házban való ujabb tárgyalásáról, ás megemliti,hogy Széchenyi gróf tiltakozott az ellen,hogy a revíziós propagandát nem a korminy,hanem felelőtlen személyek irányítják. iz Impero /26/ lelkes magysrbarátságtől áthatott cikket közöl llberto Simeoni-tól "Íz utódállamok gszdasági ostromzára a magyar nép ellen" cimen.1 trianoni békeszerződés a tudatlanság és a diplomáciai rosszhiszeműség legképtelenebb gyümölcse,mely a magyar népet gazdaságilag kiszolgáltatja az őt környező ellenségeknek.Ezek vasgyürüvel veszik körül a magyar gazdasági tevékenységet,oly annyira,hogy a magyar náp megélhetési lehetősége napról napra rettenetesebbé válik.i magyar népet hagyják éhen halni - viszont a t^le elvett gazdagság veszendőbe megy,az uj birtokosok nem tudják és nem fogják tudni soha sem kihasználni. Európának - ug,

(

mond - arra van szüksége,hogy értékeit és gazdagságait összeszedje ás realizálja,nem pedig hogy szétszórja.Nem tud