Lapszemle, 1929. július

1929-07-13 [1352]

reformokat igért. A cikk szerint nyilvánvaló, hogy Bethlen nyilatkozatát külföldön nyert intések ^olytán tette meg. Ugy lát szik, hogy az olasz orientáció lehetetlensége komolyan fenyegeti Bethlen pozícióját s miután szorongatott helyzetbe került, arra határozta el magát;, hogy kormányrendszerét demokrata szinekkel fesse be,anélkül,hogy az általa megteremtett rendszert le kelljen döntenie .Bethlen mester az ilyen ravasz fordulatokban, hiszen ő Károlyi mellett már forradalmár is volt, 1919-fcm ben köztársasági elveket vallott s amikor mint agrárdemokrata nagyne'iezen mandátumhoz jutott^ radikális agrárreform-elveket hirdetette Később legitimista latt

;! majd szabadkirályválasztó és min den áramlatot felkarolt, amelj a magyar politika sötét hullámaiban az utolsó tiz évben felmerült, A szükség most azt kívánja* hogy demokrata álarc mögé bújjon s miután a külpolitika változását már előre megneszelte, dobxeczeni beszédében közeledett a demokratákhoz. Aki ismeri Magyarország politikai struktúráját, az tisztában van azzal, hogy a rendszer semmiféle változáson 3em fog karesztülmonni és továbo ÍM a történelmi kasztnak biztositju a* uralnat. A magyar agyházi és világi oligarchia minden szociális változást ellene a,hogy osztályérdekeit megvédje, HZ agrárreform mikénti végrehajtása raatafcj* legjobD*n

? hogy mit érnek Bethlen demokrata reformjai, mart 16 millió hold magyar földből 6 milliót hagyott a nagybirtokosoknak,két és félmilliót a középbirtokosoknak és 1 1/2 raillió földiái vas nincstelen maradt. Magyarországon betűkkel és törvényekkel nem lehet rendszerváltozást várni, hanem uj embereknek kell a kormány élére állani, akik a demokráciának erkölcsi biztosítékokat nyújtanak. Bethlen környezete már elég