Lapszemle, 1929. július
1929-07-13 [1352]
nek utolsó óráiban a Bánságban 241 hold foldat osztott ki nevetségesen potom áron, holdankint 800 - 1000 leiért, csupa olyan egyénnek, akiket párthiveinek tartotté A másik panama Brailában történt., ahol a halászati vezérigazgatóság sok millió leiért spárgát vásárolt egy kereskedőtől, majd meg egy hónapra rá, hogy az üzletet megkötötték„ rájöttek arra, hogy a spárga megőrzésére nincsen alkalmas raktárhelyiség, tehát ezen a cimen s de pereze olcsóbb áron eladták. illetve visszadták a spárgát ugyanannak a kereskedőnek, akitől vásárolták. Csekély nyolc millió lei kárt szenvedett az államkincstár ebből az egy üzletből. Különben nem is csodálatos Dobrescu szerint az ilyen wirtschaftolás a halászati vezérigazgatóságnál, melynek 87 hivatalnoka közül mindössze nyolcnak van megfelelő képzettsóge 0 Hasonló a helyzet a legfőbb erdőigazgat óságnál, a Casa Padurilomál is, ahol szintén a legtöbb tisztviselőnek nincsen képzettsége, sőt olyan mérnököké t alkalmaz tak , akik egyáltalán nem értenek az erdőkezeléshez, mert erre nem is készülteké Elvégre a Bratianu-uralom idejében rendszer volt a közhivataloknak képzettségnélküli emberekkel való betöltését. A Bratianu-uralom olyan pénzügyigazgatókat nevezett ki s akiknek még négy elemi osztályuk sincsen,, Az egyik bukaresti minisztériumban pedig van egy olyan hivatalnoki lista* melyen az egye8 nevek után ez a megjelölés áll: analfabéta... Külpolitika,, A német jóvátétel, illetve Young-tervezet ügyében jelenti a Déli Hirlap 13-156, hogy a bukaresti kormány memorandumot juttatott el a párisi, londoni és római kormányokhoz, melyben felsorolja azon feltételeket, amelyek mellett egyedül hajlandó hozzájárulni a Young -tervezethez,, A memorandumot a Curentul 11-530 is jelzi, megjegyezve, hogy a román kormány a német jóvátétel kérdésében a görög kormánnyal hasonlóan akar eljárni, miután Görögország helyzete azonos Romániáéval,,
