Lapszemle, 1929. július

1929-07-09 [1352]

Svédország és Románia viszonyáról Maniu miniszterelnöknek a Dagens Kyheter cimü svéd lap számára adott nyilatkozatát közli a Lupta 5-2290, Az egyébként semmitmondó nyilatkozat az ilyenkor szokásos szólamokat tartalmazza, melyek során Maniu kijelentette, hogy tanulmányozni kivánja a svéd köz igazgatás t„ A nyilatkozat bevezetésében a cikkiró Annié tiuensel nagy rokonszenvvel ir a román miniszterelnökről, Magyarország, A kisantant demars ügyére tér vissza az Ellenőr 7-14. amenynyiben szóvá teszi,, hogy a budapesti Magyarság élesen kifogásolta a Brassói lapoknak a román jegyzékre adott magyar válaszjegyzék tartalmáról szóló ismeretes hamis hírét. Az Ellenőr a budapesti laptámadással szemben, anélkül hogy fogadatlan prókátorának akarna felcsapni a brassói lapnak, mint tényt állapítja meg, hogy "a Brassói Lapok tiz éve a kisebbségi jo- ^ gokért legbátrabban küzdő sajtóorgánum, amely nagy példányszámát éppen ennek köszönheti, bár bizonyára jó üzlet is. Valóban megtörtént, hogy téves információ vagy félreértés folytán egy olyan "válaszjegyzéket" közölt le., melyet nem a budapesti külügyminisztériumban készítettek, de két nap múlva az eredeti válaszjegyzék leközlésével ezt a hibát önmaga kikorrigál ta.," Az optáns-ügyben jelenti a Cuvantul 6-1510, hogy Maniu miniszterelnök tanácskozott Gafencu külügyi államtitkárral és Bavila maghatalmazott miniszterrel, anélkül, hogy a tanácskozásról részleteket közölne a lap,. A hidasnémeti határincidens ügyében a budapesti cseh követ felvilágosítást kéréséről és Walko külügyminiszter válaszáról a hivatalos cseh és magyar kommünikéket közlik le az 5-6-iki bukaresti lapok* Az Üniversul 6-152 jónak látja egy ujabb cikkben kirohanni Magyarország ellen g az üggyel kapcsolatban, Magyarország továbora is provokálja a kisantant • államokat - úgymond -«, Katonai kémkedés ürügye alatt letartóztatott egy 1