Lapszemle, 1929. július

1929-07-08 [1352]

ról és egy ultim*tűmről beszélni annyit jelentene,mint vizet hajtani a laigyarok malmára.Sz a magyarországi kémkedSsi üldözési mánia mindig a rossz lelkiismeret jele.Vájjon igazán van-e valami takargatni velejük a határ túlsó* oldalin,amiárt egy exponált csehszlovák hivatalnok kivánesiságával szemben oly idegesek? Mi sokkal jobb véleménnyel yagytok a magyar hatalmon lévők int: Lligenciájáről,,semmint, hogy elhih< inénk, hogy konolyan gondolkodnak egy szlovenszkói betörésre az 1919.-i Bánta szerint, i magyarok jól traáhatj^hog^ a történet nem asmétii peg megát ás hogy egész más val.eini.be ütközhetnének*mint abban az időben,midőn a csehszlovák hadsereg még nem létezett.A magyarok nyilvánvalóan azt hi3zlk, nogy Franciaors /g, Anglia éa Amerika gondoskodni fognak magyarország megnyugtatásáról,különösen akkor,ha ez csak a szláv ís román barbárok kontójára történik.li egyáltalán nem ellenezzük,ha a magyarok kérdésüket mínál elébb Európa és .Amerika .elé terjesztik,mert akkor bebizonyulna, hogy senki sincs a ha túrkövek elmozditása mellett,őr hogy azzal 3emmit sem lehetne nyerni,ellenben mindent elveszíteni ./Tagblatt 6 -157/ A Oeské Slovo rámutat-ma nem Pecha személyéről,hanem a nemzetközi jog kérdéséről van szó. A magyar erőszakoskodás megingatja a civilizált társadalom alapjait Se a mi szent kötelességünk teljes eréllyel lépni fel elíw-Sajnáljuk,hogy Budapesten az elvi kérdésben nem találjuk meg a hasonló megértést,azonban mi abból egyetlen betűt sem emgedhetünk..4 magyarok dolga most a teljes elégtétel megadása által elintézni sz esetet,anélkül hogy szükség lenne egy nemzetközi biróság beavatkozásira./Tagolatt £-157/ Megváltoztatják a választási törvínyt? A A Frager Presse /S-182/ buaspesii tudósítója irja,hogy Bethlen miniszterelnöknél ^elenieg komoly tanácskozások folynak,amelyeken több miniszter és kiváló politikus vesz részt.Jól informált forrásból usv hangzik, hogy tekintettel az angol választásokra és Magyarországnak közeled <:-éORSZÁGOS LEVÍí TÍB