Lapszemle, 1929. július

1929-07-06 [1352]

A szigurancára - mondotta a Keleti Ujeág 6-150 szerint ~ feltétlenül szükség van* mégpedig főleg kisebbségi lakosságú helyekén* A bukaresti, koxmány^t eddig is csak ezekkel a sziguranca-brigádolf.kal tudta aag&kadályoznl -a kommimi ste szerv akkádé at. Ue különösen nagy szolgálatot tel* jesitett Somán iának a sziguranca a magyar i xredentft raoHg&3ií;a.k figyelés* Síielk• résé*• e!<, A ssiguranea állandö&a ellenőrizte addig a budapesti Gábor Áron Turáni Szövetségnek és & lioval-n&k /teövaf/ a pr opagandáját« JS-* z éknek az intézményeknek a ezál&i i

0 J&délybe is el rezet vek a agyodül a szigurancának köazoahatő^, hogy Erdélyben szék a ezálak megszakadtak • ma nincsen semmilyen összeköttetés, mert a szlguranea erélyes eljárása azt elfojtotta, Ujabb hiv&talos árdrágítást jelent be & Brassói Lapok 6*14&» A kormány elhatározta a dohán jn emu éknek la a bélyeg illetékeknek ársiaell--- -* se után az összes többi állami jövedékek árának emelését is„ %y hemarossn sor kerül a só„ a cigarettapapiros , a játékkártya, valamint & ro'fc- | banószerek, elsősorban a puskapor árának emelésére;, Külpolitika,, Román határrevíziós követelésekről figyelemreméltó könyv jelent meg, melyet a Keleti Újság 6-150 lemértet„ A román könyv cime: M

A népszövetség és Románia politikai problémáig Szerzője Jonescu bukas re SÜL ügyvéd, előszót pedig a könyvhöz maga Jorga Miklós professzor irt« ^ A könyv már az első oldalon Tardieu mottójával ékeskedik: "A békegondolat és a háború célja között való legyőzhetetlen akadályemelés első lépéses megadni minden nép földrajzi biztonságának, etnográfiai igazságának és gazdasági fellendülésének legjobb felte tele it*-, A könyv azután sorra tárgyalja Nagy-Román iának a jelenlegi határaiban rejlő földrajzi, gazdasági és néprajzi életfeltételeit s mindezek alapján olyan konklúziókhoz jut, amelyek ellenálhatatlanul a határ-revizióban lelik megoldási 4 lehetőségüket,, "Románia - irja - ugy ahogyan a háborúból kikerült, a po-