Lapszemle, 1929. július

1929-07-05 [1352]

hogy a francia nép végre tudatára ébredt annak, hogy neki is sorba kell állnia és nem élhet tovább abban az illúzióban, hogy a háborús költségek elszámolásánál kivételes elbánásra van Joga A lap rámutat, hogy Franciaország nem látta be soha, hogy Anglia milyen nagylelkűen bánt vele. Az angol közvélemény semaiesetre sem fogja megengedni, hogy a jelenlegi, vagy bármely más kormány további engedményeket tegyen, Amikor Anglia pontosan törleszti a maga súlyos adósságait, miért bújna ki Franciaország, a legprosperálóbb országba maga sokkal enyhébb kötelezettségei alól

0 Addig is, mig az, adósságprobléma revíziójának ideje elkövetkezik,, irja a D»N, becsületbeli kötelessége az adósoknak, hogy u jcg)e követeléseket törvényes formában torlesszék* Vilmos ceászár Németországba való visszatérésének eshetőségével foglalkozik a Manchester Ouardian 2. kiemelve, hogy annak semí?i politikai hatása sem volna az országsa Az excsáezár száműzetése alatt annyira diskreditálta saját személyét és a német Monarchiát, hogy jelenjéte az országban csak terhére volna, még a oeekélyszámu nonarchis táknak is, ugy, hogy a köztársaság voltaképen hálával tartózik neki, Theoriában* vagyis a versalJlesi szerződés 227„5-a érteimében» még mindig biróság elé volna állitható "a nemzetközi erkölcsök" megsértése elmén. A nemzetközi jog ilyen bűntényt azonban nem ismer és annak szer- I ződéabe való foglalása az M,G„ szerint csak becstelen propaganda-trükk volt* Ka az excsászárban volna egy kis "schneid" és humoiy maga jelentkezne az első francia, brit vagy belga rajnai katonai őrszemnél és követelné törvény elé állítását... Semmiféle perre ez nem vezethetne, irja a lap, legfeljebb egy groteszk komédiára* Elítélni nem lehetne* Az i excsáezár tisztázva volna - a szövetségesek pedig megvolnának tréfál- ] va. liacDonald amerikai látogatásának mihamarabbi végrehajtása mellett száll sikra Garvin az Obeerverben 30, abban a meggyőződésben.