Lapszemle, 1929. június
1929-06-26 [1351]
elviselhető,amennyiben azt a látszatot keltette volna,hogy Námefc^ ország valami pénzügyi manővert szándékozik keresztülvinni,hogy $záltal kifelé a Dawes-törvények lehetetlenségét tüntesse fel.Csak an- • nak higgadt mérlegeléséről volt sző,vájjon a revizió által' jobb feltételek voltak-e elérhetők.1 miniszternek az a meggyőződése,hogy ha Németország a válságutjára lép,akkor ez csak az egész középosztály feláldozásával járhat.Már pedig a legsúlyosabb megrázkódtatás volna a nSmet birodalom számára,ha az infláció dacára még megmaradt egészséges középosztály egy ujabb súlyos válság által elsöpörtetnék^Hugen berggel polemizálva Stresemann kijelenti,hogy nagyon sajnálja,hogy a német aemzeti néppártnak ez a vezére nem a parlamenti szószékről hirdeti politikai felfogását,ellenben a marburgi diákok előtt azt mondotta,hogy amig eljön a szabadság órája,addig a legszélesebb néprétegeknek egy ideig proletároknak kell lenniök f de arről nem nyilatkozott, hogy mi legyen akkor,ha a párisi megállapodásokat elvetnék és egyben érvényben maradna a Dawes-terv.Ha a német nemzetiek egyszer átvennék a vezetést,akkor mindenekelőtt azt jelentenék ki,hogy teljesitik azokat a kötelezettségeket,amelyeket Németország vállalt. Imi pedig a szakértőkkel való érintkezést illeti, kijelenti Stresemann, hogy a szakértők nem cssk egy levelet,hanem többet is kaptak a birodalmi kancellártól és döntéseik előtt gyakran értesítették a birodalmi kormányt felfogásukról és alkalmat adtak neki arra,hogy fel fogását velük közölje.Ez egész természetes dolog volt.BHenben amikor elsőizben volt szó az 1650 milliós számról,a.tkor erről csak később értesült a kabinet,ami annak bizonyítéka,hogy milyen messzemenő volt a szakértők szabadsága és függetlensége'.'Azt hiszik önök" - mondotta Stresemann a német nemzetiek felé fordulva - "hogy a birodalmi kormány valamely tagja valami eszményi dolognak tekinti a Young-tervet?
