Lapszemle, 1929. június

1929-06-03 [1351]

lést tartott, amelyen hat ár ozatilag leszögezte azt, hogy Paiaearé több ízben biztosította a parlamentet arról, hogy az adósságok kérdésében nem fog a bizottság megkérdezése nélkül se mait tenni.- A szocialista "Populaire" élesen tiltakozik a rendeleti utón való ratifikálás ellen. Eszel l nemben a baloldali "Oeuvre" ,/31/ nem tulajdonit nagy jelentőséget az egésznek, mert szerint- Franciaország úgyis csác akkor fizetheti adósságait, ha a jóvátételi fizetések ügye teljesen rendeztetett, ebben az utóbbi esetben pedig a ratifikálás ténye maga francia részről jelentéktele n formalitást jelent csak

s

~ Az angol választási eredményekkel foglalkoznak az összes lapok* A "Journal de Ge ne ve "/június 2./ vezércikkében William Ilartin azt hangoztatja, hogy a liberális párt bár kisebbségben marad, sokkal fontteabb szerephez jut mint sem remélni merte volna." Amennyiben a munkáspárt kerülné kormányra ?

s zab ad keze lesz pacifista külpolitika folytatására, aláírhatja a nemzetközi biróság fakultatir klauzuláját, az általános döntőbirósági aktát) engedményeket tehet a flottakérdésben Amerikának, bőkezűbb lehet pénzügyi téren a népszövetséggel szemben es siettetheti bizonyos munkaügyi e^yesményéknek a ratifikálását is» Az is bizonyosj hogy egy baloldali angol kormány hatalomra kerülj se a francia politikát engedékenyebbé fogja tenni, főleg a leszerelés és a rajnai kiürités kérdésében, ami csak örvendetes Európa pacifikálása szempontjából. - Pertinax az "Echo de Paris" /31/-ban határozottan ellenségesen szól a munkáspártról, emlékeztetve arra, hogy milyen franciaellenes álláspontot fejtett ki az adósságok ügyében Snowden^ akinek kirohanását a ravasz MacDonald sem merte teljesen dezavuálni, sőt " Mat in

!,-beli nyilatkozatában végeredményben magáévá teszi azt.Különben is lehetett már látni mit jelent a aunkaskormáiy, amikor vis&. szaélt Herriot egy ügy üs égével és amikor a német keleti határok reviz£