Lapszemle, 1929. június

1929-06-20 [1351]

MAGYARORSZÁGA - UTÓDÁLLAMOK." A Kor Hiányzónak a vitézi felavatáson tartott beszédéről röviden tudósit a "Tempö* /18/,A "Petit Párisién" /18/ közli azt a belgrádi keltezésű cik••^•-—— — —•—«.»—-..-ket, laelyről már a magyar lapok is rés zle te ee n be számoltak es melyben tudvalevően titkos fegyverkezéssel ós békebontással vádolják Magyaror szágot.A román agrárreform hatásairól nyilatkozik a "Journal des Pebats«-ban /18/ a bukaresti mezőgazdasági kongresszus kapcsán egy közelebbről meg nem nevezett- ICkezdőbetüs herceg, aki elmondja / hogy őt a román agrárreform tönkretette,' a földosztásban részesült parasztok földjeiket megművelni nem tudták, ami a termelést rendkivül viez. szavetette, de mégis elkerülhetetlen volt ez a reformomért csak Így lehetett a bolsevizmus kitörését megakadályozni - A nyilatkozó szerint az agrárreform "áldozatai" különben is alig 2-3,000 voltaké Amellett a pénzügyi helyzet állandóan javul.- i Pauker Marcell ko; mmun ista vezető ember már 40 nap óta foly ^ tat éhségsztrájkot a jillavai börtönben, irja a komci."Humáníté

M /18/, amely élese n támadja a román kormányt a kommunista szervezetek üldözó ORSZÁGOS LEVÉLTÁR se miatta Kszckció A "Temps" /18/ prágai levelezőjének cikke megállapít ja inegy Stresemann kisebbségi akciója káros, de csak muló hatást gyakorolt a csehországi német aktivistákra, akik azóta már több jelét adták a csehszlovák államhoz való ragaszkodásuknak;' Stresemann akciója a cikk. iró szerint még erősebbé tette Prága ellenzést* a kisebbségi szerződések minden módositásával szemben,' Emellett Benes június 7."'-i beszédében újból kimutatta, hogy a csehországi kisebbségek jóval több jogot élveznek mint ame nny it a kisebbségi szerződések b iztositanak,-s ezért a kisebbségeknek a cseh államtól kell bizonyos kérdések megoldását várni: A két német miniszter ezekkel a kijelentésekkel hallpatóla gosan szolidaritást vállalt.-