Lapszemle, 1929. június

1929-06-20 [1351]

lekezet, amelyben minden tag-állam kormánya csak a maga álláspontját képviseli a népszövetségi közösség, vagy mondjuk a népszövetség j saját személyisége úgyszólván meg 3incaen, vagy egyáltalában nem jut érvényesüléare

f Mindig valami kibúvót keresnek, amely senkit ki nem elégít,de az érdekelteket sem izgatja fel túlságosan. Bem lehet éppen azt mondani, hogy s népszövetségnek esek a teljesítményei sokat érnének, dehát ilyen a Népszövetség* A jelen esetben is igy volt. Olyan határozatot hoztak, mely a németeknek nem fáj tul3ágosen,de a többieket sem bántja, egyebekben Madrid szépségeit él- ; vezték s nem győzött senki és nem győztek le senkit.* A cikk azzal végződik, hogy lehetetlen olyan határokat vonni, hogy kiaabbaégek ne legyenek milliószámra, éppen ezért nyugalommal és ellenségeskedés nélkül kell tárgyalni a kisebbségi kórd«-st. Nem lehat ez hatalmi kérdés, hanem egyszerűen kezeljék ugy mint egyes esetekot, melyeknél as a cél, hogy az egy földön lakó emfaersk teljeajogu polgárokként érázzék magukat. JLJCJÓ. Bika* A király kiadta a záróra-törvényt, mely szerint általában csak reggel o-től aate 8-ig lehet nyitva minden ipari és kereske- J| delmi i, 8em éa üzlet déli nunkaaaünettel. A törvény további hat 1 pontja azonban a számtalan IdLvétellel teljes káoszt teremt./llirl. 20/ A pakraci kolostor főnöke Jmilijan iágumea szivenlőtte magát, amikor a károlyvárosi püspöktől, kiküldött vizsgálóbiztos a zárda különböző értéktárgyait kérte. Kiderült,hogy a zárdafőnök egóaa éjszakákon át kártyázott a kávéházakban, elkártyázott minden templomi kincset s a kolostor földjét is áruba bocsátotta. /lH.rl.20/ ''