Lapszemle, 1929. június

1929-06-17 [1351]

A Le Tenroa cikkével kapcsolatbaft a Bohémia /15-140/ Az izolált kisantant* és „.Franciaország sem ért egyet a budapesti d©marssal* címmel azt irja, hogy a oseh sajtó még mindig fel van háborodva Walko magyar külügyminister kijelentése felett azonban a párizsi Temps Írásmódja>

; amellyel nem állott egészen a kisantant oldalára, nagyon deprimalólag hatott- Nagyon feltűnő, hogy a Prager Presse egyetlen sorban sem tesz említést a Temps cikkéről,- Hasonlóan nem emliti meg a Le Temps cikkét a Beneafféle Cses&> ké Szlovo sem« Kapcsolatban a Tetnps cikkével a Kramár~párti Narodni Listy /14-163/ irja* bár Bethlen gróf párizsi látogatásának nem szabad nagy politikai jelentőséget tulajdonítani, a Temps egész cikke mégis kótségtelenü.1 na

gyban lehűtötte azt a várak

o

zást

f melyet * kisantant országaiban mindenütt különösen Parishoz fűztek, ahonnan mégis más viszhangot várhattak : magyar külügy minis ter beszédének durva hangja^ ra és a trianoni békeszerződés elleni állandó magyar támadásokra A Temps azt hiszi, hogy a magyarokat józanságra birja, ha meleg éa udvarias hangnemben beszél velük., egyetlen magyar sem hiszi azt^ hogy Magyarországot Németország rántotta bele a világháborúba. Azután a kisebbségi kérdést érintve azt mondja, hogy a Temps az erőszakos magyarok felé, akik semmi korlátot nem ismertek szilárd elhatározásukban, hogy erőszakkal elmagyarosit sák egóez Magyarországot a sajnálkozás és megértés hangján beszél- A magyarokkal i© nem lehet beszélnie ^z nem kelt a magyarokban mást, mint azt a tudatot, hogy mégis számithatnak a franciákra Sa és a franciák végül is meg fogják érteni revizió iránti vágyaikat* Ha Parisban ugy fognak beszólni, mint ahogy a Temps beszél, akkor a mi reményeink nagyon lehűlnek. Ugy mi, mint a kisantant másik két állama arra a meggyőződősre jutunk