Lapszemle, 1929. június

1929-06-13 [1351]

aányzó elhurcolása, valaaint Curacao kirablás* oly felháborító tény, aaeiy jogossá teszi a Monroe-elv dacára Hollandia beavatkozását, irja a D.Chron. 11 és az gyesült-Állaaok sea tiltakozhatik ez ellen

B Kisebbségek, Magyarország. Utódállamok. Az eljárás kérdése a kisebbségi ügyekben igen fontos, fejti ki a Maed Gu,ll vezércikke és a Chamberlain-féle jelentés oly reakciós, hogy egy radikális angol kormány e jelentést nem fogadhatja el. Meg kell mutatni, • hogy az uj argol kormány még akarja védni a kisebbségek jogait. S kisebbségek sehol nem támadják államuk fensőbbségét, de követelik elemi jogaik tia teletbentartását. Sfeyts országok aintaszerüleg viselkednek, igy Észtország aig Lengyelország háborús veszélyeket idéz föl azzal, higy hogyan bánik a sziléziai német és a galiciai orosz kisebbségekkel szemben. Angliában az amerikai és ir küzdelmek hasonlíthatók a kisebbségek mai küzdelmeihez, Lengyelországban, Romániában és Jugoszláviában. A fő, hogy a kisebbségi szerződéseket tiszteletben tartsák és a tanács ha a kisebbségekben reményeket keltett, melyek nem teljesednek, a csalódás annál nagyobb lesz. A finn, a svájci és a magyar kormányok csodálatos memorandumokat nyújtottak be, amelyeket figyelembe kellene fenni. ?ontos a teljes publicitás, továbbá a tanács kötelessége volna a kisebbségi kérdésekkel foglalkozni és a hágai bíróságot is bevonni. Az angol koraánynak egy percet sem szabad veszítenie és befolyását Madridban éreztetni© kell. A Times 11 ir a madridi ülésekről; kiemeli hogy az optánskérdést a felek kívánságára levették a napirendről; elmondja a küldöttek névsorát, kiemelve a végén, hogy Magyarország is elküldte delegátusát, A kisebbségi kérdés igen sok politikust hozott líaióidba azokból az országokból, aelyek nea tagjai a tanácsnak és a fogas kérdést ujabb titkos ülésen fogják tárgyalni, A főeltéréseket ayi! vánosan aligha fogják tárgyalni. Végül irja a cikk., hogy Bethlen gróf és Bstell* márki aegkötötték a békebirósági szerződést*. A lap apró hirek