Lapszemle, 1929. június

1929-06-13 [1351]

ra, hogy az angol korrnány felelős képviselője Madridban nem jelent meg, nem hiszi, hogy érdemleges tanácskozások folyhassanak, A rajnai kiürítés kérdése csak az összes érdekelt államok együttes tanácskozásai lesz ngvitatható s ezidőszerint még senmiféle kezdeményezés nem törtéü oly irányban, hogy július végén vagy augusztus elején nemzetközi kon. ferencia hivassák össze;A kisebbségi kérdéssel foglalkozik a "Debats" -ban /H/ Gauvain, aki elsősorban az angol kormány kisebbségi politikájára kíváncsi?-He ndersonnak a felfogása ismeretes, Henderson és a munkáspart több más tagja a kisebbségi kérdést nem annyira a szerződések szempont jából, mint méltányosság szempontjából tekinti? Hendersonnak a "Morning Post" február 11.-i számában megjelent cikke arra hívja fel a Nép szövetséget, hogy lépjen ki eddigi mérséklő szerepéből s vállaljon reformáló és kezdeményező szerepet? Gauvain szerint, ha Henderson majd Genfben is igy beszél, beszédének tapsolni fognak a zavaros vizben halászok és a felelőtlen theóretikusoki De beszéde ugyanakkor ellentmondást és bizalmatalanságot is fog provokálni? A népszövetséget nem azért állit ott ák fel, hogy a világot Rousseau-1 alapon átalakítsa. A Népszövetség minden tagja köteges tiszteletben tartani és tartatni az összes tagok területi integritását és politikai függetlenségét, A paktumnak egyetlen cikke sem hatalmazza fel a tagállamokat arra, hogy más államok belügyeibe beavatkozzanak* A kisebbségi jogok a szerződésekben varnak lefektetve. Ha Angliának népszövetségi képviselői át akarják lépni ezeket a kereteket oktalanságot ós hibát követnek el^ s álláspontjuk bizonyos esetekben maga Anglia ellen fordítható? Azonkívül felizgatják és nyugtalanítják a világ több államát, amelyekkel pedig Angliának kereskedelme, érdekében szivéJyes viszonyt kell fenntartania? Vájjon a munkáspárt, amely Amerikával jóviszonyt akar,vájjon szem elől téveszti az amerikai kisebbségek helyzetét? Vagy arra akarják a munkás