Lapszemle, 1929. június

1929-06-13 [1351]

mán paraszt tudja, hogy a vendégnek tisztelet jár ki, mert eltételezi

a hogy az is ismeri az illemszabályokat' ne menj más házába, hogy őt ki* gúnyold, leköpjed szentképelt, hogy megrabold stb íme azonban*a büszke grófi faj nem ismeri a vendégrenézve kötelező legelemibb illemszabályokat. Bukarestben,, mint Románia vendége a magyar delegáció ugy tett „amit csak mosdatlan lábu,, avas szagú csőcseléktől vár el az ember S hogy ilyesmi megtörténhetett

s

ez azt jelenti, hogy Magyarország nagyon beteg a láza elnyomja minden Józan érzékét, gesztusainak hisztérikus fellobbanásaiból pedig a decentia fejlődésére következtethetünk Az Ellenzék 13-130 rövid pár sorral kellő értékére szállítja le a román sajtó egész ftlháborodáeát. Leszögezi hogy maga a román kömény nem tett semmit és nem is tesz semmit ebben az egész ügyben, A kifogásolt térképek és kimutatások u

t

i, a háború előtti statisztikai adatoka tartalmazzák, összehasonlítást téve agrárszempontból a jelenlegi viszonyokkal és a jelenlegi magyarországi mezőgazdasági helyzettel Az ilyen csősze hasonlítás ok pedig tudományos célt szolgálnak és abból az utódállamok is csak hasznot láthatnak^ A reviziós mozgalomról, illetve a magyar pszihéről cikkezik a kolozsvári félhivatalos Patria 9-124» Nincs banálisabban egyszerűbb „ lélek a magyar népiéleknél • úgymond -. Majdnem ezeréves tragikus etnikai elszigeteltségben fejlődött ki

0 Ösztönös nomád kalandozások után vé-* letlenül a Duna középmedencéjében letelepedve a magyarok különleges hivatásukkal magyarázták Európa őslakói között való elhelyezkedésüket,bár vannak jelentős emberek, akik azt állítják, hogy ez a letelepedés részükről egyszerűen illetlenség volt. Az Itteni letelepedés után a magyar jellem abban összegezhető , hogy a magyarok egzotikus karaktere Európa történelmi ritmusához alkalmazkodni nem tudott^ A trianoni szerződést megelőző évtizedekben az elmagyarositás eszméjétől volt áthatva a magyar