Lapszemle, 1929. június

1929-06-10 [1351]

Budapesten*. Már hozzá voltunk 3sokva hasonló hanghoz ifeg} arország* ri szóről

; azonban a mostani kardcsörtetés sokkal veszedelmesebb, mint az eddigiek voltaké Az Ismeretlen Katona emlékművének leleplezésénél Bethlen ministerelnök, aki eddig elővigyázatos diplomata volt, egész nyiltan a magyar irredentizmus élére állt és beszédében hasz-< nálta a közismert irredenta jelszót azt mondván, hogy :Iíem

;

nem soha sea fognak belenyugodni abban, hogy Szlovenszkó, Erdély, a Vajdaság Horvátország ós Burgenland felszabadítása befejezett tény naradjen. j Hogy még jobban legyen dokumentálva milyen módon képzeli el Bethlen a régi Magyarország restaurációját Horthy kormányzó az Ismeretlen i Katona airja elé lépett és ott több ezer ember előtt ünnepélyes esküt tett, amely a következőképen hangzik*^ Árpád apánk, aki Sael.nk élén elfoglaltak ezt az országot és te,lévtelen hős, aki éietenet áldozta fel érte: tudom ml a kötelességem!* Nem lehet csodálkozni • azon, ha a magyar parlamentben ilyen hivatalos nyilatkozatok után hajreiaa igen/Kráa támadások érték a csehszlovák köztársaságot ős hogy eb« ben as atmoszférában a magyar koraánypolitlka egyik volt reprezentánsa Bleyer volt német kisebbségi minister beszédében kijelentette., hogy a szomszédos államok a kisebbségi politikájukkal előkéazl tik a történelmi Magyarország újjászületését és hogy minden magyarnak kötelessége erre az időre felkészülni* Hem csodálkozunk azon sem

t

~ folytatta "Dérer hogy Walko külügyminister* ski igen bé« kés politikus, most szükségesnek tartotta, hogy a magyar képviselőhásban tartott egyik legutóbbi beszédében represssaiiákkal fenj- egesae meg Csehszlovákiát, ha nálunk a bíróságok teljesíteni fogják kötelességüket és a rendtorvóny alapján büntetni fogják azokat, akik Szlovenszkó területén magyar propagandát, folytatnak oly óéiból, hogy essél nyugtalanságot és elégedetlenséget keltseORSZÁRnc r BM?,„r- -Z -> «—