Lapszemle, 1929. június

1929-06-10 [1351]

bölését szeretné elérni

0 Az erdélyi magyarok szempontjából,) kiket a békeszerződések kisebbségi sorsba taszítottak,, igen természetéé hogy ez a kérdés nagy érdekű:, Hiszen őnélkülük ugyan, de őróluk is intézkedtek a békeszerződések e igy ezek minden esetleges módosítása őrájuk is kihat

ö A küzdelemben ők azonban csupán passzív részecskék.^ A kérdést az európai % sőt világközvélemény karolja fel, ez pedig igazán elhozhatja a békerevizióte A baj ott van, hogy a népkisebbségekkel érdekelt államok minden jogengedést olyasminek éreznek, mintha azzal magukat rövidítenék meg,. Hiszen ez az oka annak is, hogy a népszövetség mostani tanácsülésén a népkisebbségek panaszoló eljárásának nem akarnak utat nyitni. Pedig nem is szólva arrólj, hogy az ilyen erőszakos elfojtások csak bizonyos óriási tehetetlenséget lepleznek, az ilyesmivel a mai urak csak a túlzott értelmű békerevizió Irányába lökik az elégületlenséget* A hadügyi költségvetés tárgyalásáról, Hegedűs előadó és Láng báró beszédéről rövid távirati jelentésben referál az Universul 9*129„kiemelve, hogy a magyarok az általános hadkötelezettség bevezetését kivanJak, ujabb magánvasuti per indult Románia ellen a Dimineata 9-8072 szerint., A pert egyrészt a Nagykikinda-Arad magán vasút részvényesel, másrészt pedig a délbánsági magánvasutak részvényesei indították meg, illetve ezúttal nem ls kereset formájában

8 hanem a népszövetséghez intézett panasz alakjában. A vonatkozó értesítésre a román kormány azzal válaszolt a népszövetség genfi titkárságának, hogy sző sem lehet a részvények értékének valorizálásáról, mert hiszen, amikor a szóbanforgó vasutakat a román állam átvette, a vonatkozó szerződések kifejezetten ugy intézkedtek„ hogy az átvételi összegben 100 háború előtti koronát 14 francia frankkal számítanak. Az erdélyi városok budapesti letétjei tárgyában, nevezetesen a pénzletétek és okmányletétek visszaszerzése érdekében egy román delegá-