Lapszemle, 1929. június

1929-06-07 [1351]

1/A Szentszék által hozott nagy áldozatok egyáltalán nem ál» latnak arányban azokkal az igsa szerény és csupán látszólagos előnyökkel„ amelyeket a konkordátum tartalmaz. Maga a konkordátumot létrehozó Goldis Vazul volt kultuezptiniszter a maga erről szóló brossuréjában ezt Írja: •A jelen konkordátum nem hoz a romániai kath, egyháznak semmi olyat, amivel ez már ma nem rendelkezne". Tényleg, a konkordátumban nincsen egyetlen olyan intézkedés eem

6 amely megjavítaná^ megerősítené vagy kiszéleeitené bármiben is a román uralom alatt lévő r óm. kath* egyház jogait* 2/ A konkordátum legterheeebb intézkedése* hogy közös egységbe foglalja össze a görög és a latinazertartásu katholikus egyházmegyéket. Ennek az egybefoglalásnak pedig még a gondolata ellen is leghevesebben tiltakoztak a román gör„katholikusok a magyar uralom idején., mikor annakidején kísérletek történtek az országos katholikus autonómia megalkotására„ Már a Balá^sfalván 1848 május 15-én tartom román népgyűlés kimondotta, hogy "a román egyház legyen és maradjon teljesen szabad és független minden más egyháztól." Az 1895-ban ugyancsak Balázsfalván tartott érsekválasztó zsinat is ünnepélyesen kijelentette'"egyházunk ne olvasztaesék be a magyarort^ági latin katholikus egyház autonóm szervezetébe semmi áron!" Amikor viszont a magyar hercegprímás 1897-ben egy katholikus kongresszust hívott öoeze ée a romén gör.kath, egyházmegyéknek la meghívót küldött, feleletül ugyancsak Balázyfalván 1697 juníue 2ö« án a gör.kath

fc

román püspöki kar értekezletet tartott, melyen visozauta* eitotta a magyar hercegprímás meghívásának érvényesítését:, De mi több*, Vajda Sándor, a jelenlegi kormány belügyminisztere, aki Maniu miniaztftxelnökkel együtt tudvalévőleg gör * kath. valláeu

;

> a közös egység kérdésével kapcsolatban cikket irt 1899 október 6»án az sradi T.rifeunábAo A cikkben a következőket irta: "Tiltakozóink a per.fidía és erőszak ellen, ügy papokból ée világiakból álló küldöttség menjen Rómába> egy másik pedig