Lapszemle, 1929. május

1929-05-27 [1350]

cimmel a Bohémia /B5-122/ vezércikkben gúnyolja a Prager Presaet; amely hivatalosan ós jelentőségteljesen azt akarja elhitetni, hogy a kisantant külügy ministereinek szokásos összejövetele egyszerű kézszorításokkal megszilárdítja a középeurópai békét

ö A Bohémia gúnyolódok a Presse rossz német ortográfiája fölött ÓB megjegyzi, hogy ez a németül irt kormány orgánum jobban tenné, ha ilyen naivitásokat, mint amilyenekről ir, leszokna* talán akkor több sikert urathatna

:

. Lehet * hogy araint a Preger Presse irja^ a kisantant céljai egyszerűek éa pozitívak, azonban az utak, amelyeién elérni alcarják, mást mutatnak* Termőszetösen a Népszövetség mafl :i*i ülésezése előtt a kisantant képviselők bizonyos utasításokat a^tak a román tanácstagnak a kisebbségi problémát illetőleg Kogy milyenek ezek az utasítások, azok már ismertek a

w

übservations

w-ból

í Hogy előbb a kisantant kormányok és Varsó között egy bizalmas eszraecnere volt a kisebbségi kérdésben * amelyet illetőleg Athén is kl lett kér^etive, az kétséget sem szenved- Tízért is nem lehet Zaleski budapesti látogatását, amely véletlenül összeesett a?kisantant konferenciával évq Walko minister varsói látogatásának viszonzása volt, túlbecsülni. Hiszen a magyar éa a lengyel nemesség mindig rokonszenvezett egymással és súrlódási pontok nincsenek vagy alig vannak, mert hiányzik a legfontosabb súrlódási pont a közös határ Ha Prágában nem is nagyon szeretik a túlságos nagy intimitást Magyarország és Lengyelország között, a ccoh minister urak sokkal élénkebben foglalkoztak Grandi budapesti látogatásával,- Iga;;, hogy jelenleg Jugoszlávia és Olaszország között nem élesedett ki jobban a viszony, sőt ellenkezőleg az olasz banktőke erősen érdekelve van Jugoszláviában„ mégis bizony oá érzékenység áll fenn és es az oka árnak, hogy 3 kisantant konferenciák programmiáből a jugoszláv-