Lapszemle, 1929. május

1929-05-27 [1350]

a magyar történelmet csak valamennyire ismeri, igen jól tudhatja hogy valahányszor kívülről konfliktust teremtettek a magyarság vallási érzülete és nemzeti érzése között, ebből mindig a nemzeti érzés került ki győztesen

; A protestantizmus nagy megerősödésében jelentős szerepe annak volt

% hogy a Habsburgok ezt az igazságot sohasem ismerték fel, M«gi«p5 és lehangoló lenné * ha a vatikáni politika, melynek kiváló gyakorlati érzéke az utóbbi időben annyi jogos dicséretre adott alkalmat, éppen ebben a kérdésben próbálná követni a magyar katholicizmusra nézve olyan súlyos következményekkel járó Habsburg-politikát, Az Erdélyi Hirlap 25-3268 vezércikke irja; A konkordátumért csak a gör

; katholikus románipk és a németek exponálják magukat: A gör. katholikus románok örömben úsznak, mert a konkordátum felsőbbséget biztosit nekik a róra^ katholikusok fölött azzal n hogy püspökségeik számát szaporítja , a rónu kath

3 nagyobb vagyont pedig összeolvasztja a kisebb gör, kath, egyházi javakkal "p&trímonium sacrum" cim alatt

8 úgyhogy ennek élvezése előreláthatóan nekik jut„ Ami viszont a németeket illeti , a szászok lutheránusok, 'tehát érdektelenek ebben a kérdésben és miután a korMany oldalán ülnek, a konkordátum megszavazásával szívesen szolgálnak a gör-•kath., Maniu miniszterelnöknek.; A svábok pedig s mint katholikusok tartoznának ugyan elégedetlenek lenni, de'»nint nem-magyarok, megelégedettek, hl szen a temesvári püspöki szék már áz Övék lett s ugy látszik megkapják a nagyváradi és szatmári egyesitett püspökséget is» Igy tehát az egész konkordátum ügyébon csak egy kárvallott van:; a róm, katholikus vallású magyarság Caspari bíboros államtitkai- és Groldía, az akkori román kultus* miniszter fekete pontot tettek ezzel a konkordátummal a magyar ügy mellé.. A Brassói Lapok 27-116 anélkü-, hogy azonosítaná magát vele a sváb-vezér Blaskcvics Ferenc pápai prelátus vezércikkét közli • Blackovics azzal érvel a konkordátum mellett, hogy ez végre rendezi a katholikus egyháznak a román államhoz való viszonyát, ami az impériumváltozás