Lapszemle, 1929. május

1929-05-25 [1350]

sebb nem is lehetne,mint amilyen,Az Avala-jelentés természetesen bölcsen elhallgatja,hogy a Sándor király által elgondolt és mindhárom államra egyformán kötelező egységesndefenziv és offenziv paktum terve teljesen füstbement,ennek hiányában tehát afölött lelkendezik,hogy egy hármas döntőbírósági megállapodásra jutottak,amelynek pedig semni különösebb jelentősége nincs,mert tudvalévőleg a kisentente mindhárom állama külön-külön már amúgy is csatlakozott a Kellogg-féle paktumhoz, A nagy egyetértés ott is csődöt mondott,amikor arra nézve kellett volna megállapodásra jutni,hogy egy közös világinformációs irodát létesítsenek üen székhellyel.Benes csehszlovák külügyminiszter ezzel szemben energikusan állást foglalt,szükségtelennek tartva azt,mivel Csehszlovákiának úgyis van már egy költséges információs apparátusa Londonban. A lap tudni véli,hogy a Magyarországgal kapcsolatos kérdések között a magyar királykérdés is szóba került és talán ez volt az egyetlen pont, amelyen mindhárom miniszter egyetértett abban, hogy minden erővel meg kell akadályozni azt,hogy a magyar trón betöltessék. A Popolo d* Itália /2S/ azt is tudni véli, hogy a kisententeminiszterek a magyar optánskérdéssel is foglalkoztak,megegyezve abban, hogy Romániának szabad kezet adnak a Magyarországgal folytatandó közvet len tárgyalások lefolytatásában,míg Csehszlovákia és Jugsszlávia az ilyen természetű függő kérdéséket továbbra is döntőbírósági uton Óhajtják tisztázni. A Corriere della Sera /22|/ vezércikkében cseppet sem elismerő véleményt formál a kisentente életképességéről és feladatairól, A kisentente egyike a háboruutáni idők legfurcsább politikai alakulatainak.Soha sem volt életképes,de meghalni sem akar,hacsak valami előre nem látható uj fordulat jelentős eltolódást nem idéz elő Európa általános politikai összetételében.A kisententenak megvan az a külötös jellegzetessége,hogy nem jelöli meg pontosan az egyes államok köl-