Lapszemle, 1929. május

1929-05-25 [1350]

közeledésének Magyarországhoz, de a két ország kormányai se törték magukat nc^yon a közeledés létrehozására^ A magyarok nem értékelték kellőképpen Lengyelországot, Skirmunt pedig 1921. őszén olyan szerződést kötött a csehekkel, amely különben nem érte meg a ratifikálást, de amely mégis útjába állott a lengyeL-magyar közeledésnek. A "Czas" idézi azokat a cikkeit, amelyeket azon időben irt és megállapítja, hogy az idő igazolöa akkori megitélését. A lengyel államérdek követeli, hogy a Magyar országgal való viszony megjavuljon és s zorosabbá váljak. Ezzel a lépéssel Lengyelország nem akarja felboritani az európai békét és ezt Bethlen gróf magyar miniszterelnök sem kivánja,hanem csak kivánatos közvetitőt lát Lengyelországban Franciaország és Románia felé. A "Czas" már sokszor mutatott rá, hogy Lengyelország predesztinálva van erre a szerepre* A magyar-francia közeledés nemcsak azt jelenti, ho~y Magyarország helyzete kömyebb lesz a nemzetkö zi fórumokonj hanem jelenti egyúttal Középeurópa viszonyainak konszolidálását, amit nem biztosithat az, ha Franciaország kizárólag a csehekre támaszkodik, Zaleski budapesti látogatását azért is örömmel kell fogadni, mert annak a bizonyítéka, hogy Lengyelország elvetette azt a politikát, amely őt távoltaJtot ta a Kárpátokon túlról,, és ezt a távollétet tartotta a legfőbb politikai bölcsességnek. Hiszen a távollevőknek soha sincs igazuk.' Azon tó^y, hogy Lengyelország közeledése Magyarországhoz ott régi és jóindulatú barátokat talált, csak még nagyobb kedvet adhat ehhez a közeledéshez és az óvszázado3 lengyel, magyar viszonynak uj erőt ós tartalmat adhat.-