Lapszemle, 1929. május

1929-05-25 [1350]

ra válaszolva kijelentette, hogy tudott íolog, hogy a magyar rádió propagandát üa az utódállamok, kulöiösen Csehország ellen. Az illetékéé csehszlovák hivatalok figyelemmel kisórik ezt a propagandát

f

a egyes megállapito tt esetekre hivatkozva a cseh külügy adni az térlum felhívta a prágai magyar követ figyelmét ennek az eljárásnak nemzetközi szempontból való helytelenségére, de a felhiváa nem járt eredménnyel, A Keich3poat /&A/ ismerteti a prágai Narodni Politika egy cikkét, melyben Jezek képviselő a felvidéki magyar propagandával foglalkozik ón utal arra, hogy ífahlicska dr. Béeaből röpiratokkal árasat ja ol a Felvidéket, melyek valószínűleg magyar eredetűek a amelyekben a totóknak Caehorszagtól való elazákadáaa mellett agitál, A cikkiró felhívja a caeh kormányt, hogy Bécsben erélyea lépéseket tercen az emiitett röpiratoknak eltiltása érdekében. A íteichspost ehhez megjegyzi, hogy a cikkiró agylátszik nem tudja, hogy Ausztriában nincsen cenzúra a az osztrák állam még az ellene irányuló támadúaok ellen sem véd ekézhetik., A üaichspost /&4/ a Keleteuropában észlelhető feszült- , ségekről ir éa utal azokra az érdekellentétekre, melyek a kisantant I egyea államai között fennéllanak, majd jelentősnek mondja azt a kö- I rüliűényt, hogy az olasz-jugoszláv barátsági szerződést nem újították meg. A súrlódási felületek azáltal is növekedtek,, hogy Mussolini 0laazország érdekkörébe vonta be Magyarországot és elismerte a békereviziura irányuló törekvések jogosságét, Fontos az ia, hogy Magyarország közeledni akar Franciaországhoz, hogy helyzetét a kisantanttál szemben biztosítsa* Ba a politika megfelel ífoasolini intencióinak,ki még a kiaantanton beiül is izolálni tűrekssik Jugoszláviát, minek alkarét lényegesen előmozdítaná egy magyar-romáa közeledés. A cikk szerint figyelemreméltó az a párhuzam, mely aa utóbbi időben az olasz és a lengyel politikai törekvésekben megnyilvánul. Lengyelországnak ér-