Lapszemle, 1929. május

1929-05-24 [1350]

A kisantant konfcrecié járói a legrószlelesebí en az Obáor/23/ számol be és jelentését azzal kezdi,hogy a konferencia főtárgyát a Jugoszlávia és Magyarország között folyó per kápezte.Rekapitulálja a per eddigi mozzanatait ás megál lapi t ja ,'nogy a kisantant külugyminiszterek elhatározták,hogy a Magyarországgal szemben folyó peres kérdésekben egyöntetű álláspontot fognak elfoglalni. A létrejött megállapodások lányege az.hogy a kisantant államok a fölmerülhető vitás kérdéseket békés úton fogják egyroásközt elintózni.Amennyiben ez lehetséges nem volna,egy öttagú vegyes bizottságot alakítanak.amelynek feladata less a kérdések elintézésének módjára nézve javaslatokat tenni ée tanáccsal szolgálni.Ennek a bizottságnak a határozatai a felekre nésvo nem lesznek kötelezők. A békés megoldás sikertelensége esetére a kisantant államok egy öttagú bizottságot neveznek ki,amely dönteni lesz hivatva s ha az ellentétek ezúton ellntézhetők nem volnának,mind a három állam elfogadja a hágai nemzetközi bíróság illetékességét. Ezeket a megállapodásokat be fogják mutatni a Népszövetségnek. A cikk további részében hozza Benes,Kumanudi ős Mironescu nak a kisantant sajtókonferenciáján elhangzott beszédeit. Benes rámutatott arra,hogy a kisantant kilenc éve áll fenn és tagjai állandóan egyetértésben éltek,dacára annak,hogy földrajzi, kulturális és gazdasági helyzetük más és más.Szövetségüket nemcsak a kötött szerződések tartják együtt.hanem egyébb nagyfontosságú és komoly okok is. A kisantant feladata az,hogy a békekötés által teremtett helyzetet megvédje s az európai eseményeket szemrrel tartsa.