Lapszemle, 1929. május

1929-05-23 [1350]

nélkül legmesszebbmenő jogokat nyer, beleszólást a legfontosabb egyházi belsők örmény za ti kérdésekbe, /Végezetül a cikk bizonyos vonatkozásban védelmébe veszi Cisar bukaresti érseket azon ismert vád ellen, mintha neki befolyása lett volna ennek a konkordátumnak a létrehozásában.. Amikor Cisar érsek lett, a konkordátum a mai alapelveiben már készen volt/> Bár a tegnapi lapszemle'szerint a Déli Hirlap is azt jelentette, hogy a magyar és német katholikusok egységes frontot alkotnak a konkordátum ratifikálásával szemben s bár most a fentiekben az Ellenzék te ugyanezt mondja, a megállapítással ellentétben feltűnően disszonáns hangot üt meg

; talán kizárólag magyarellenes gyűlöletből, a sváb hivatalos Banater Deutsche Zeitung, pedig a romániai katholikus németeknek ez a lap a szócsöve, lévén a szász hivatalos Sieb^DeutschuTghUevangélikus., A Banater Deutsche Zeitung már a tegnapi szemle szerint is magáévá tette a román érvelést^ hogy hogyan merészelt a szenátus kultuezbizottságában * a magyarok nevében a református Sándor József felszólalni a konkordátum ellen. Most 22-113-i számában pedig megint tapintatlannak mondja ezt az ' eljárást, sőt az egész magyar párt állásfoglalását a ratifikálással szemben elhibázottnak, s annak ellenére, hogy a fenti jelentések szerint a magyar és német katholikusok együtthaladnak ebben a tekintetben, a maga részéről lelkesen feldicséri a konkordátumot, amely szükséges és amely biztositja a kisebbségi kultúrintézményeket. Utóbbira vonatkozólag külön is hivatkozik a lap arra, hogy a konkordátum a szerzetesi iskolákban meghagyja a kisebbségi tannyelvet, bár erről az eddigi jelentések éppen ellenkezőleg szóltak, de a sváb lap kétségbevonja annak a magyar állitásnak a hitelét, hogy ezekbe a szerzetesi iskolákba már bevezették volna a román tannyelvet, amely esetben t.i, a konkordátum is meghagyja a román tannyelvet, S épp ez bizonyltja a Banater Deutsche z

eitung rosszhiszeműségét, mert hiszen pld. épp a helyben!, a temesvári piarista gimnáziumban tudvalévőleg már be kellett vezetni Anghelescu utasítására a román tan-