Lapszemle, 1929. május

1929-05-23 [1350]

a jóvátételi kérdést, Madridban majd a rajnavidóici problémát, anélkül hogy Németországtól a keleti határokra vonatkozólag továobi konceszsztókat követelnének. Lengyelország nem akar akar«tnélküli követ éje lenni a francia politikának 3 állit&Lgg Zaleski külügyminiszternek még messzemenő tervei vannak. A lengyelek Magyarország 03 Franciaország, valamint Magyarország és HO mánia között akarnak közvetiteni, hogy megszűnjenek a kisállamok között fennállé feszültségek s hogy kompromisszumok utján megakadályoztassák, hogy két hatalmi csoport, Olaazorszug ós őurítai s Franciaország óa barátai összeütközésbe kerüljenek. Zaleski kösvetite* tovókeny3Ógót Budapesten bizonyára szivesén fogják fogadni, erre utal Botlilen grófnak egy franeia lapban legutóbD megjelent nyilatkozatai mely egy uj programot tartalmaz. Az idő meg fogja inutatni, frajjon aegvalósithatók-o ezek a tervek,mi nagy Mértékben attól fog függni, hogyan alakul az olasz-francia viszony. A J?re3se szarint a most folyó eseményeknek végső rugóit még nem lehet felismerni, tényként megállapítható a-onba-n, hogy lengyelország csapáau mórt a kisojitantra ó

0 mint hatalmi faktor elősüör jelenik meg a középeuropai a«inpadon. Magyarország kedvező helyzetté* van, végzi a láp, mert keresik barátságát. A Presse ,^1/ azt irja, hegy a keleteuropai helyzet igen zavaros s hogy Zaleski budapesti látogatásáréi nem egységes a vélemény a kisantant államainak fővárosaiban, A lap szerint Lengyelország, iáikor közvetíteni akar Magyarország ős nomuiiia között, neg akarja könnyíteni Románia számára a lengyel barátsághoz való ragaszkodást. A magyar-lengyel barátkozás természetesen kellemetlenül érinti Prágát ós Belgrádot, molyek J^kaveattol eltérő álláspontot foglalna*: el a magyar kórdóst illetőleg. * Presse /?J^/ budapesti tudósitást köz"l a saociáldoMokrata purt püiücüsdi kongresszusáról 3 többek között ismerteti Peyer beszó- ' dét- I