Lapszemle, 1929. május

1929-05-15 [1350]

európában élő nemzetiségek problémáival foglalkoznak. Ezután Jorga élénken tiltakozlic az ellen a vád eixen

? laintna a román politücanak az volna a célja, hogy az erdeiyi magyarságot exnemzetlenitse* Eboen a nyilatkozatban, mondja a "ISagyarság" , az a nagyon érdekes,, hogy a román politikusok olasz újságírók előtt már titJcoxni igyekeznek ösi gyűlöletüket Magyarország iránt i amit nemregiöe n még egy ál taxában nem tartottak szükségesnek. Uom már ugy latszik rájöttek, hogy az oiaszoK előtt nem tanácsos a régi gyűlölettel kérkedni*- Egyébként Jorga professzor nem olyan naiv, mint ebben a nyilatkozatában mutatja magát ,6 nagyon jól tudja, hogy Magyarországon alig nenáqr békés, ós csanádme gyei faluban van némi román parasztság, amelyek együttvéve sem haladják meg a 10.000 leiket

? román uralom alatt pedig 2 millió magyar ex., A két ország kisebbségi helyzetét es politikaját tehát összehasonlíts ni nem is leheti Azt is jól tudja jorga, hogy eddig minden román kormányba mostani Maniu.kormányt sem véve ki, a legnagyobb erőfeszítéssel dolgozott az erdélyi magyarság elnemzetleni tesény Azt is tudja Jorga , hogy Magyarországot nemcsak magyar területektől fosztották meg, hanem három és félmillió fajmagyartól is; De nem célunk, mondja a "Magyarság" , hogy Jorga célzatos nyilatkozatának ferdítéseit végig taglaljuk, csupán azt az egyet kérdezi, ha Magyarország sokkal szabadabban fejtheti ki a világban saját hivatását* mert uj határai között nincsenek idegenek, miért választotta Románia azt a sorsot, hogy idegen fes következésképpen Jorga szerint szükségszerűen ellenséges elemekkel 60 #~ig telerakva^ ne tudja szabadon kifejteni a maga hivatását," hiszen azelőtt jóformán nemzeti álxam volt lománia, mert csángók, bolgár és töröü. nemzetiségei együttvéve sem tették ki népességének iO<#^át» ma pedig határai között 10 milxió románnal szemoen mW