Lapszemle, 1929. május

1929-05-14 [1350]

tők vissza.Székhez a kalandor vállalkozásokhoz a horvátságnak semmi köze sincsen,ezeket kizárólag a szerbek provokálják azzal a jói ismert célzattal,hogy minél jobban kiélesitsék a viszonyt az olaszok és horvátok között.Majd igy folytatja: "Biztos vagyok abban,hogy a horvátság a nagyhatalmaktól,Itáliától és Angliától,nem pedig a franciáktól vár támogatást,hogy végre abban a helyzetben legyen,hogy nemzeti aspirációit megvalósitheasa.Minden mástól eltekintve- a legegyszerűbb okoskodás készteti a horvátságot arra,hogy közeledjék Itália felé és küzá> jön a szerbség prepotenciája ellen.Itáliában alig pár ezer horvát él, mig viszont szerb uralom alatt 4 millió horvát nyög.Ezekre naprólnapra súlyosabban nehezedik az elszerbesitő politika átka és,ha már a horvátság nemzeti egységének kialakításán dolgozik,elsősorban inkább arra gondol,hogy 4 milliót szabadítson fel a belgrádi járom alól,semminthogy Itáliával bízzon ujjat.A beszélgetés további részében Frank dr. legnagyobb csodálattal nyilatkozott Mussolini államférfiúi és politikai kvalitásairól,jóllehet Mussolinit személyesen nem is ismeri. Ami az adriai hegemóniát és imperializmustilleti,meggyőződőse szerint az Adriai Tenger uralmában az olaszokat kell tekinteni a volt osztrákmagyar monarchia örököseiként.Az adriai kérded; különben is csak a tisztán adriai nemzetek,tehát Itália,Horvátország ,Montenegró és Albánia között kell rendezni.Kijelenti,hqgy,ha a horvátok szabadok volnának, egyszeriben meg tudnának egyezni Mussolinival.Horvátország sokkal kisebb,sem hogy egy adriai expanziós politikáról álmodozna és bizonyára nagyobb biztonságban és bekében élhetne egy er^s Itália protekciója alatt,mint most a szerbek uralma alatt.A szerbek nagyon veszélyes játékot űznek.Az ezrópai békével játszanak.És ez egyik legfőbb oka annál? hogy a horvátság fel akarja szabadítani magát ebből az áldatlan közösségből. A jelenleg Rómában időző Jorga egyetemi tanárral,a bu^iresti