Lapszemle, 1929. május

1929-05-02 [1350]

tartására pedig feltétlenül szükséges állani kiadásokat kivontak az állami költségvetés tételei közül és az amúgy is szükséget szenvedő vármegyék, városok éa községek költségvetéseit terhelték meg azokkal. Mindezekhez hozzájárulnak végül az idei nagyon kedvezőtlen terméakilátások, holott a kormány éppen egy kedvező termés reményéhen kötött le a nagy külföldi kölcsön mellett egész sereg rövid-lejáratu kisebb kölcsönt is. 8 lehet, hogy mindezek még mindig nem jelentenék a lei-stabilizáció veszélyez te téeót, ha a külföld részéről a decemberi kölcsönszerződésben kilátásba he* lyezett anyagi eszközök csakugyan mind megérkeztek volna Romániába. Csakhogy Hólértesült körökben tudják, hogy a kölcaöntnyujtó külföldi bankárok késlekednek a megígért összegek utalványozásával, bár állítólag azért„hogy igy bizonyos további célra ujabb nyomást gyakoroljanak Romániára

0 A deviza-kereskedelem megkönnyítését jelenti be az Árgus 1* 4819* Május 1-től 70 ezer lei összeg erejéig teljesen szabaddá teszik a deviza-kereskedelmet, anélkül, hogy a központi devizahivatal jóváhagyása lenne szükséges ehhez. Hasonlóképen az országból kivihető devizák értékhatárát ia felemelik 10 ezer leire

c A gazdasági válsággal foglalkozott az aradi Kereskedők Testűlétének rendes évi közgyűlése, melyen Vlad Aurél nyug

D ezredest választották meg elnökül. Az uj elnök az Ellenzék 2-98 szerint leszögezte, hogy bár a lei stabilizációja megtörtént, ez még nem azonos a végleges konszolidációval. A jelenleg még életbenlévő román vámtörvény azt a helyzetet teremtette meg, hogy a kereskedő a vámhivatalban ugy érzi magát, mintha klnzékamrában volna* Romániában át kell alakítani az egész közszellemet, ki kell irtani a korrupciót és helyébe a tisztességes munkát kell állítani* Az elnök e kijelentéseit követően dr„ Fried János előadása következett a romániai gazdasági válság okairól. A legkiáltóbb oka a válságnak aa, bogy Románia igen furcsa politikát követ gazdasági téren ls, Mig CsehORSZÁGOS LEVÉLTÁR