Lapszemle, 1929. május

1929-05-01 [1350]

kiállították a bizonyitványt, hogy a legirredentább lapja a köztársaSágnak

3 ?elemelt fővel tiltakozunk ezen rágalmak ellen ős a lefoly*tátott házkutatások mindenben Igazoltak bennünket s Minduntalan szemünk' re vetik, hogy sebeinket a külföldön tárjuk fel és Szüliő Géza azért a leggyülöltebb ember a csehszlovák sovinisták előtt, mert a sebeket tényleg bátran fel is tárja,* Szüllő Gézához azonban nem mernek hozzá* nyalni* Hozzányúltak a gyengékhez és a vádak legocsmányabbját szórják tflachbarth elé. Jelen esetben csak arról van sző, hogy alkalom adódott a magyarok üldözésére, a magyar kulturintézmények elnémitáaára, A ,ffiftffyar kül,p,oUt;ika irányai , cinnel az agrárpárti Tenkov /30-1C2/ feltnnő helyen és betűkkel is' merteti a Germania budapesti levelezőjének oikkét, amelyben polemizál Radisios elemérnek a Magyar Szemlében megjelent cikkével: A bomlőa forrásai Pesten cinnel az agrárpárti Szlovenszky Dennik /3Ö-101/ Budapestről keltezett cikkében a holland kölcsönből állítólag eltűnt három millióról ir. Azután hangoztatja, hogy a legfőbb szamszék megállapította, hogy 19£4«ig nem volt zárszámadás és hogy azóta ls a kormány minden évben kb, 7 millió cseh koronával többet költött a rendelkezési alapokból Bethlen ezt az •erdélyi*tatár gazdálkodást abban az Időben tanulta, amikor a bécsi magyar ellenforradalom 140 millió koronát lopott a Bankgasse~i palotából. Végül azt mondja, hogy Károlyi Mihály birtokainak kezelésében szintén néhány millióval nem számoltak el

0 Ezirányban az egész magyar ellenzék nevében HegymegiUKias képviselő intézett interpellációt a kormányhoz

ü T Azután áttérve a J?lachbarth-ügy re a oikkiró azt irja, hogy Budapesten bizonytalanság van aziránt, hogy a csehszlovák hivataloknak vannak-e bizonyítékaik az össses pénzküldeményekről, amelyeket Pestről Pozsonyba küldtek, A ministerelnökségen ez ügyben