Lapszemle, 1929. április

1929-04-24 [1349]

Németország nagyobb mértékben van kényszerítve,mint valamely más ipari ország ipari termelésének fenntartására és fejlesztésére- nyersanyagokat a külföldről behozni.A háború következtében Kémetország belső nyersanyagbázisa lényegesen korlátoztátott.álvétetett tőle a lehetőség,hogy saját tengerentúli nyersanyagterületeket állit3on elő.Szek a veszteségek a kereskedelmi és fizetési mérleg szokatlan erős megterheltetésében hatnak ki.Ha pedig Németországtól azt akarják,hogy az ebben a tervben megállapított fizetési kötelezettségeket a külfölddel szemben mindig fokozódó uj eladósodás nélkül teljesítse, akkor alkalmat kell adni Németországnak,hogy ismét saját tengerentúli nyersanyagbázist teremtsen magának,amelvet saját termelési eszközökkel,S8ját valutájával és saját felelőssége alatt fejleszthet és kiépíthet. A német élelmiszerellátásra vonatkozóan különösen fontos, hogy az élelmiszerek behozatala csökkenttessék és részben saját termelés által pótoltassák.Emellett nem lehet elhaladni azon tény mellett, hogy fontos mezőgazdasági feleslegterületek a keleten Németország számára átadás által veszendőbe mentek és hogy egy nagy,majdnem kizárőlag a mezőgazdasági termelésnek szolgáló terület a Birodalom többi részeitől-le van kapcsolva.Ennélfogva ezen területrész gazdasági jóléte folyton-folyvást visszamegy ás a birodalmi kormány állandóan segélyeket kell hogy nyújtson neki. Ennélfogva alkalmas intézkedésekben kellene megállapodni, hogy ezek a hátrányos feltételek,amelyek Németország fizetőképességét lényegesen befolyásolják,kiküszöböltessenek. A DAZ./23-105/ annak a_Young-féle közvetítő javaslatnak a kilátásait,amely 10-15 évi provizóriumot tervez,igen^szkentikusan_* itéii meg.- Curtius birodalmi gazdasági miniszter a birodalmigyülés